Kína a korábbiaknál sokkal gyorsabb menetrend szerint készül az országegyesítésre - vagyis Tajvan elfoglalására -, véli Antony Blinken amerikai külügyminiszter. Következtetéseit Hszi Csin-ping elnök-pártfőtitkárnak a Kínai Kommunista Párt ötévenként esedékes kongresszusát vasárnap megnyitó beszédéből vonta le.

Hszi a felszólalásában nem volt hajlandó kizárni, hogy katonai erő bevetésével szállná meg Tajvant, amit Kína lázongó tartománynak tart.

Tajvan története némileg bonyolult, a sziget a XX. század első felében japán fennhatósága alatt állt, majd a kínai polgárháború idején a nacionalista erők Csang Kaj-sek vezetésével ide vonultak vissza. Amíg a sziget a nacionalisták uralma alatt állt, addig Kína a hivatalos tajvani álláspont szerint is osztatlan ország volt, csak ők Tajvant, hivatalos nevén a Kínai Köztársaságot tekintették annak, és egészen a hetvenes évekig, Richard Nixon kínai nyitásáig az Egyesült Államok is Tajvant ismerte el Kínaként.

A nyolcvanas évek végén az ázsiai demokratikus hullám a nacionalista Koumintang tajvani hatalmát is utolérte, az országot azóta sokszor, így most is a liberális demokraták irányítják, akik nemhogy nem támogatják az újraegyesítést, de még saját országukat se tekintik "a" Kínának. Ehelyett a céljuk a függetlenség kikiáltása.

Kína ezeket a függetlenségi törekvéseket tekinti igazán veszélyesnek - jellemző módon a tajvani belpolitikában az a Koumintang a szövetségesük, ami ellen annak idején a kommunisták a polgárháborút vívták. Hszi elnök pedig az elmúlt tíz évben egyre harciasabb az "újraegyesítés", vagyis Tajvan megszállásának kérdésében.

Ha Tajvan függetlenségét nem is, önállóságát az Egyesült Államok nem hivatalosan garantálja. Ezt a garanciát szeptemberben Joe Biden elnök szóban ismét megerősítette. Mint mondta, egy kínai támadás esetén az Egyesült Államok megvédené Tajvant - az amerikai Tajvan-politika minden belső ellentmondása ellenére, mert hivatalosan ugye Washington se ismeri el függetlennek Tajvant, mely így hivatalos diplomáciai képviseletet se tart fenn az USA-ban.

Blinken külügyminiszter egykori hivatali elődjével, Condoleezza Rice-szal közös előadásán a Stanford Egyetemen kedden arról beszélt, hogy a pekingi vezetés abban az esetben, ha "békés" eszközökkel nem sikerülne az "újraegyesítés", erőszakkal, katonai erővel is kikényszerítené azt. "Ez az, ami hatalmas feszültséget kelt, és alapjaiban kavarja fel a status quót" - mondta, egyben megismételte, hogy az Egyesült Államok teljesítené Tajvannal szemben vállalt kötelezettségeit, vagyis támogatná a szigetországot az önvédelemben. (Via BBC)