Orbán: Ukrajna működésképtelen állam, ami már a háború előtt sem tudta működtetni a gazdaságát

POLITIKA
2022 október 28., 06:25

„A józan ész előbb-utóbb teret nyer, mert minden ember úgy gondolja, hogy ha van egy háború, amit el se szabadott volna kezdeni, és amelynek következményei még a mi életünket is megnehezítik a gazdaságon keresztül, a józan ész azt mondja, jobb lenne, ha ez nem lenne” – kezdte péntek reggeli szokásos Kossuth rádiós interjúját Orbán Viktor miniszterelnök, aki ezután elmondta, hogy ”tűzszünet és béketárgyalás kell a felek között”, és arra számít, hogy az ezt támogató vélemények „erősödni fognak”.

Ezek után azt mondta Orbán, hogy „Brüsszel és a pénz viszonya kaotikus”, és „gyakran szokták azt csinálni, hogy úgy fogalmaznak, hogy adnak valami pénzt, ami tízszer annyit mozgat majd meg, aztán kiderül, hogy tized annyi se lesz, mint amit ígértek”.

Majd arról beszélt, hogy „három nagy kiadás körvonalazódik, ha Ukrajnáról van szó”, és „ezt valakinek finanszírozni kell, ez a valaki pedig a Nyugat”. Ez a három kiadás a katonai eszközök, az újjáépítés és Ukrajna működésének költsége.

Orbán szerint „komoly teher lesz az európai országoknak, ha részt akarnak venni Ukrajna újjáépítésében”. Majd elmondta, hogy „Ukrajna működésképtelen állam”, ami „már a háború előtt sem tudta működtetni a gazdaságát”, és 5 milliárd euró kellene havonta, hogy működni tudjon. Orbán szerint „erről szólnak most az egyezkedések, hogy ezt hogyan osszuk meg”, „akarunk-e részt venni benne, és van-e nekünk erre pénzünk, és ha igen, hogyan akarunk segíteni”, például „adományt” vagy „kölcsönt” adunk-e. „Ha energiáról beszélünk Európában, akkor két kérdés van: van-e, és ha igen, mennyi” – mondta Orbán, aki szerint „összességében ma kevesebb gáz, kevesebb energia érkezik az Unió területére, mint amennyit el szoktunk fogyasztani”.

Szerinte „egyetlen megoldás van a magas energiaárakkal szemben”, „ha minél több gázt, ha minél több energiát szállítunk be, ami lejjebb fogja vinni az árakat”, de „most nyugalom van”.

„Most mindenki feltöltötte a tározókat, és néhány hónapig van elegendő gáz” – mondta, majd úgy fogalmazott, „lehet, hogy Európában kevesebb gáz van, de ez nem érvényes Magyarországra”, mert „olyan szerződéseket kötöttünk, amelyek garantálják, hogy a gázellátás rendben legyen”. Ehhez gyorsan hozzátette: „Ezt Oroszországgal kötöttük.”

Arról beszélt ezután, hogy az északi gázvezetéket „terrorista akciókkal tönkretették”, és „nem engedjük, hogy délen is tönkretegyék a csövet, ahogy tönkretették azt északon”. A közös európai gázbeszerzésről azt mondta, „mi ügyesebbek vagyunk a gázbeszerzésben önállóan, mintha másokra várnánk, ezért nem adjuk fel ezt a képességünket egy reménybeli képességért cserébe, aminek a működőképességéről nem vagyunk meggyőződve”. „Miért akarnánk közösen beszerezni a gázt” – tette fel ezután a kérdést Orbán, majd gyorsan rátért a szankciókra.

„Az Unió olyan döntéseket hozott, ami a magas gázárakhoz is hozzájárult. Ezek a szankciók.” (...) „Magyarország igyekszik kihúzni magát a rossz döntések következményei alól, ez általában sikerül.”

Orbán szerint „a szankciók arról szóltak, hogy van egy tervünk arra, hogy hogyan lehet gyorsan befejezni a háborút, és hogyan lehet Oroszországot megbüntetni a háború indításáért. Kitaláltunk egy tervet, hogy ásunk egy gödröt az oroszoknak, hogy majd jól beleesnek, de mi estünk bele, az Unió pedig azt mondja, ássunk tovább, de ez nem tűnik észszerűnek”.

Szerinte a közös gázbeszerzés mögött „rengeteg pénz mozog a háttérben, és mindig megjelennek a spekulánsok”. „Minden országban zajló viták mögött ott vannak a spekulánsok, akik azt gondolják, ebben a zavaros helyzetben ők nyerhetnek”.

Ezután az Orbánt kérdező riporter a „szolidaritási mechanizmusra” terelte a szót, amiről a miniszterelnök azt mondta, „minden alkalommal felmerül, és minden alkalommal eddig sikerült elérni, hogy önkéntes legyen a szolidaritás”.

Orbán szerint „Magyarországnak sikerült elintéznie az egész éves gázellátását, teleraktuk a gáztározóinkat, de másnak ez nem sikerült, mert támogatta a szankciókat”, és nem szeretne más országoknak segíteni, mert „közös lónak túros a háta”. Beszélt még arról is, hogy „amit ránk akarnak erőltetni az Unióban, az általában rossz a magyaroknak, és hogy „mindig van valamelyik nagy tagállamnak pénzügyi érdeke”, aztán rátért az inflációra.

„Annak a belátása hoz majd változást egész Európában, hogy a szankciók magasabb energiaárhoz vezetnek, ezek pedig felelősek az inflációért. Az, amitől szenvednek Magyarországon is, nevezzük azt inflációnak, amögött a szankciók állnak.”

Ezt a gondolatmenetet azzal fejezte be, hogy „ha nem lennének szankciók, mondjuk holnap reggel egy tündér varázsütésre megszüntetné, akkor az áremelkedés legalább a felére, de azonnal csökkenne”.

Az oktatás helyzetéről, a tanárok melletti kiállásokról, a tüntetésekről, tiltakozásokról és az élőláncokról nem beszélt.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.