Florence Y. Pan szövetségi bíró hétfőn döntött úgy, hogy az amerikai igazságügyi minisztériummal ért egyet, és megakadályozta, hogy az Egyesült Államok (és a világ) egyik legnagyobb kiadóvállalata, a Penguin Random House felvásárolja az ország (és a világ) egy másik legnagyobb kiadóvállalatát, a Simon & Schustert.
A döntésnek nagy jelentősége van piaci szempontból is, a gigantikus felvásárlást régóta kritizálták amiatt, hogy az egybeolvadás után tovább szűkülne és kevésbé lenne sokszínű a könyvpiac, de olyanok is nagy figyelemmel követték az ügyet, akik a Biden-kormány monopóliumokkal szembeni keményebb fellépésének egyik első állomásaként tekintettek a perre.
Pan is azt emelte ki indoklásában, hogy a kormány meggyőzően érvelt amellett, hogy az egybeolvadás jelentősen ártana a versenynek az amerikai bestseller könyvkiadás piacán. A teljes indoklást egyelőre nem lehetett megismerni, mert mint a New York Times írja, mindkét fél számára bizalmas információkat tartalmaz, így előbb ügyvédjeiknek ki kell takartatni azokat, és majd utána válhat hozzáférhetővé.
A Penguin mögött álló Bertelsmann jelezte, hogy fellebbezni terveznek a döntés ellen. Szerintük a döntés igazából az olvasókkal és a szerzőkkel szúr ki, miközben az amerikai kormány csak a világ legjobban fizetett íróinak érdekeit képviselte, szemben a fogyasztókéval.
A New York Times megjegyzi, hogy a döntés mindenképp győzelem a kormány számára, amely az élesebb monopolellenes fellépés szándékának bejelentése óta többször is hiába képviselte álláspontját a bíróságok előtt. A minisztérium hétfői közleménye szerint az ítélettel az olvasók és a szerzők is nyertek, a tervezett felvásárlás után mérséklődött volna a verseny, kevesebb pénzt kaphattak volna a szerzők, és csökkent volna a megjelenő könyvek, ötletek, történetek száma, ami végső soron a demokráciát is szegényítette volna.
A tárgyalás során, amit az amerikai irodalmi elit is szorosan követett, hiszen korábban nem ismert részletek derültek ki a kiadóóriások működéséről, a Penguin és a Simon & Schuster vezetősége is a megállapodás mellett érvelt, szerintük ugyanis ez költségcsökkenést okozna a kiadónál, és ezért több pénzük lenne könyvekre.
A kormány legismertebb tanúja Stephen King volt, aki amellett érvelt, hogy az összeolvadás különösen kártékony lenne a kezdő íróknak. King könyveit a Simon & Schuster alá tartozó Scribner adja ki, így gyakorlatilag saját kiadója ellen érvelt. A világ legismertebb horrorszerzője hétfőn azt írta a New York Timesnak, hogy nagyon elégedett a tárgyalás kimenetelével. Szerinte a könyvpiac további konszolidációja lassan, de biztosan károkat okozott volna az íróknak, az olvasóknak, a független könyvesboltoknak és a kis kiadóknak is. Szerinte a könyvkiadásnak inkább a kulturális növekedésről és az irodalmi teljesítményekről kéne szólnia, nem pedig a vállalati mérlegbeszámolókról.
A kormány fő érve amúgy az volt, hogy az összeolvadás után a szerzők kevesebb helyre vihetnék a műveiket, ami kisebb előlegeket, kevesebb megjelenő címet és kevésbé sokszínű kínálatot jelentene.
A Penguin 2,175 milliárd dollárt fizetett volna a kisebb, de jelentős méretű kiadóért. A New York Times megjegyzi, hogy az elmúlt évtizedekben a kiadópiac már eleve jelentős mértékben konszolidálódott, felvásárlások és egybeolvadások révén a nagyobb kiadók sorra szorították ki kisebb riválisaikat, és mára mindössze pár nagyobb kiadóvállalat maradt az Egyesült Államokban.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.