Az egy dolog, hogy lefóliázzák az LMBTQ-könyveket. A nagy kérdés viszont az: lehet-e őket egyáltalán kapni a boltokban?

Vannak kockázatok, de meglepné, ha hamarosan jobbos influenszerek könyveivel lennének tele a Libri polcai. A konkurens Líra kreatív igazgatója a 444. oldalban.

Az MCC felvásárlása a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója szerint a kapitalizmus logikáján alapuló egyszerű piaci tranzakció volt.

Csak azt nem látta előre, hogy 2023-ban már nem Mészáros Lőrincek, hanem tízmilliárdokkal kitömött alapítványok valósítják meg a kormány céljait.

Az amerikai bíró ítélete a keményebb fellépést ígérő Biden-kormány eddigi legnagyobb győzelmét hozta el a monopolellenes harcban.

A 444. oldal legújabb adásából kiderül, hogy miért ütnek egyszerre hármat a könyvpiacon a kata-változások, de beszélünk a jelenlegi könyvpiaci versenyhelyzetről, és hogy ide miért nem vonult még be látványosan az állam.

A magyar felnőttek 12 százaléka olvas heti szinten, ugyanakkor a kétharmaduk vesz legalább egy könyvet évente a Tárki kutatása szerint.

Erről beszégettek a PIM-ben, ahol L. Simon László egy nemzeti könyvesbolt-hálózat előnyeit ecsetelte, de a sajtót felvásárló „üzletemberekről” is szokatlanul nyíltan beszélt.

A kormányzat az idegen kulturális befolyásolástól tart.

Így ezekkel az ötletekkel állt elő: hatóságilag maximalizált árrés az egész könyvpiacon, egy kiadókat kártalanító pénzügyi alap felállítása, az állam irányítsa az Alexandra felszámolását, és az állam vegye meg a követeléseket.

Kultúránk örök őrzője természetesen szigorúan "szakmai befektetőket" hozna helyzetbe.

Csak úgy ontják az amerikai kiadók az ebolakönyveket. Minél több a kinyomott könyvek száma, annál nagyobb a pánik. Vagy fordítva.

Annyira bejött a tankönyveknél. Azt is mondta, hogy magunkba fordulók vagyunk a kultúrában.