„Ha az elmúlt évek piaci folyamatait nézzük, lásd a magyar sajtó szerkezetének átalakulása, akkor egyébként sem látom annak sok esélyét, hogy az állam megvenne egy nagy könyvkereskedelmi rendszert. Akkor már vannak olyan vállalkozók, akik szóba jöhetnének. Ha lennének ilyen ambíciók. De most tényleg! Azért ennél intelligensebb és differenciáltabb a Nemzeti Együttműködés Rendszere!”

Ez a kijelentés 2018 őszén hangzott el az akkor épp fideszes képviselő L. Simon László szájából a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A szokatlanul őszinte gondolatkísérletet a közönség némi derültséggel fogadta, és bizonyára értette a célzást: ahogy a médiában sem közvetlenül a kormány vásárolja meg a kinézett cégeket, úgy a könyvpiacon is lesznek erre megfelelő intézők. A jóslat a Libri megszerzésével beigazolódott, de a NER mára már olyan intelligens, hogy nem kell közbeszerzéseken hizlalt vállalkozókra támaszkodnia, hanem közvetlenül önti a pénzt olyan alapítványokba, amelyek a céljait megvalósítják.

A Válasz Online összesítése szerint a Libri Csoport többségi tulajdonosa, a héten bejelentett felvásárlással a könyvkiadásban és -kereskedelemben piacvezető pozíciókat szerző Mathias Corvinus Collegium felfoghatatlanul sok pénzt kap a fideszes káderképzésre és hátországépítésre. A miniszterelnök politikai igazgatója által vezetett MCC

• egy 2020-ban elfogadott törvénnyel megkapta a Mol és a Richter-részvények 10-10 százalékát, körülbelül 300 milliárd forint értékben;
• még ugyanabban az évben jelentős ingatlanvagyonhoz jutott;
• valamint 100 milliárd forinthoz jutott a gazdaságvédelmi alapból.

„Ha a piac egy közpénzzel végtelekig kitömött szereplője azt mondja például, hogy holnaptól 50 százalékos áron adjuk a könyveket, azzal senki nem tud majd versenyezni” - mondta egy névtelenségbe burkolódzó könyves szakember a Telexnek.

Ahogy L. Simonnak öt éve, úgy a Libri sikerszerzőjének, Bödőcs Tibornak is médiás párhuzamok jutottak az eszébe, amikor azt kérdezte: „Origó, Index vagy ATV lesz a Libriből középhosszúrövid távon? Szinte mindegy, de jó lenne tudni, az ember kíváncsi, olvasó állat.”

Sárközy Bence ezt a hetet a nyilvánosság és a szerzők megnyugtatásának szentelte. A Libri kiadói csoportjának vezetője és egyik alapítója több helyen is elmondta, hogy a személye is garancia rá: nem lesz radikális változás a szakmai munkában. Ezt a szerzőkkel, így például Nádas Péterrel is közölte. A Telex őt is a NER-esített újságok példájáról kérdezte, de szerinte a könyvkiadásban még akkor is nagyon sok idő lenne egy irányváltás, ha lenne ilyen szándék. „Egy könyves portfólió – a lapokhoz hasonlítva – olyan lassú irányváltásra képes, mint egy anyahajó egy motorcsónakhoz képest. Amikor egy könyvkiadó megveszi egy könyv kiadási jogát, akkor két-három évre előre gondolkodik. Ha szerzői életművet vesz, akár hat-nyolc évre. A Libri Kiadói Csoportnak már a 2024-es könyvlistája is összeállt, és arra is garanciát kaptunk az új tulajdonostól, hogy a listáink értelemszerűen továbbra is a mi hatáskörünkbe és felelősségünkbe tartoznak” - mondta Sárközy, aki

ennek a megállapodásnak a megszegését nevezi meg egyfajta vörös vonalként.

A Portfolio arról kérdezte Kovács Pétert, a Libri Csoport vezérigazgatóját, hogy az MCC többségi tulajdonossá válásával mennyire valószínű a könyvkínálat ideológiai alapú átalakítása. A válasz: „a Libri több mint 300 közvetlen és még további 700 közvetett beszállítópartnerrel, kiadóval dolgozik. Csak új magyar nyelvű könyvből 80 ezer féle elérhető a hálózatunkban, és akkor még nem beszéltünk a több százezer antikvár címről. A Libri évente mintegy 7000–9000 új címet listáz be, ha ezt lebontjuk munkanapokra és munkaórákra, az azt jelenti, hogy negyedóránként, és egészen szerteágazó témákban jelenik meg egy új könyv a Libriben. Szó sincs tehát semmilyen oldalra tolódásról, a könyvpiac annyira sokrétű és sokszínű, hogy egy-egy új kiadó és néhány új cím megjelenése nem tudja a kínálatot gyökeresen megváltoztatni, sőt kifejezetten tovább szélesíti a kínálatot.”