A Tárki kutatása azt találta, hogy a 2005-ben végzett hasonló felmérésük óta majdnem megfeleződött a rendszeres olvasók száma: 2020-ban
a felnőtt magyar lakosság 13 százaléka vesz kezébe legalább hetente könyvet, míg 2005-ben ez az arány 25 százalék volt.
Említésre méltó a Tárki szerint, hogy a 2002-ben és 2005-ben végzett hasonló felméréseknél a nem olvasók kisebb arányban mondták nyíltan, hogy nem szeretnek olvasni (22%, illetve 17%); inkább az időszűkére hivatkoztak elsősorban (2002-ben 39%, 2005-ben pedig 46%).
2020-ban a magyarországi felnőtt népesség több mint fele (58%) soha vagy szinte soha nem vásárol könyvet. A lakosság negyede (25%) évente néhány alkalommal, 9 százalék legalább félévente, 7 százalék legalább negyedévente és további 1 százalék legalább havi rendszerességgel vásárol könyvet.
A kétezres évek elején 74-76 százalék mondta azt, hogy az elmúlt egy évben vásárolt könyvet, ez az arány is csökkent egy kicsit az elmúlt másfél évtizedben, 69 százalékra.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése szakmai és a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagi támogatásával készült kutatásnak két része van. A fenti eredmények egy országos reprezentatív kutatásból származnak, amely során ezer főt kérdeztek meg személyesen július közepén.
A másik rész egy online kérdőív, amelyet mindenféle kiadók és könyves szervezetek terjesztettek, és így természetszerűleg azokat érte el leginkább, akik sokat olvasnak. Ebből olyasmik derültek ki, hogy nagyobb arányban vannak, akik egyszerre egy könyvet (54%) olvasnak, mint akik egyszerre többet, illetve hogy a kifejezetten könyvszerető online válaszadók közel fele állítólag évente legalább egy idegennyelvű könyvet elolvas (90 százalékuk angolul).