Szombatig biztos nem fog eldőlni az amerikai félidős választás legfontosabb kérdése, hogy melyik párt kerül majd többségbe az amerikai törvényhozás felsőházában. A jelen állás szerint ez azon múlik, hogy ki nyer Nevadában, ahol rendkívül szoros a verseny, és az alapján, hogy mely megyékből még mennyi szavazatot várnak, végül pár száz szavazaton múlhat a nyertes.

Így tényleg minden szavazatot összesíteni kell majd ahhoz, hogy győztest hirdethessenek, ám az állam szabályai szerint a végeredménybe még a választás napján feladott, szombatig beérkező levélszavazatok is beszámítanak. Vagyis ott szombatig biztosan nem hirdetnek eredményt.

A száz fős szenátusban a jelen állás szerint 48 demokrata és 47 republikánus szenátor helye biztos. Az öt államból, ahol még nem dőlt el a verseny, Alaszkában biztosan, Wisconsinban minden bizonnyal a republikánus jelölt nyer majd. Arizonában szinte biztos a demokrata jelölt győzelme, Georgiában pedig már eldőlt, hogy második fordulót kell tartani, mert a keddi választáson egyik jelölt se szerzett abszolút többséget - ez amúgy a vártnál szorosabb eredmény, Trump támogatottja, az egykori futballsztár, Herschel Walker alulmúlta a várakozásokat.

Vagyis bármelyik párt nyer Nevadában, annak már biztosan lesz ötven szenátora. Ez a demokratáknak már elég is lenne, mert az alkotmány szerint ha a szenátusban szavazategyenlőség van, akkor a mindenkori alelnök szavazata dönt, az pedig most a demokrata Kamala Harris. Ha Nevadában a republikánus jelölt nyerne, akkor a georgiai második fordulóban dőlhet majd el, hogy melyik párt lesz többségben a szenátusban.

Nevadában a szavazatok 75 százalékának feldolgozása alapján 2,7 százalékponttal a republikánus Adam Laxalt vezet, de az aktuális szenátornak, a demokrata Catherina Cortez Mastónak nagyobbak a tartalékai a még nem összesített szavazatok között, mivel azok több mint felét Clark megyéből, vagyis lényegében Las Vegasból várják, ami a demokraták nevadai fellegvára.