A közvélekedéssel ellentétben a madarakat nem azért etetjük télen, hogy azok életben maradjanak, mert erre emberi segítség nélkül képesek, a cél alapvetően a saját gyönyörködtetésünk - hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Ugyanakkor azt kérik az emberektől, hogy a vízimadarakat ne etessék, mert ez tömeges pusztulásukat okozhatja. Számukra az etetés életveszélyes kockázatot jelent, mert kikapcsolja a téli túlélést szavatoló vonulási viselkedést, ami tömeges jégbe fagyásukat okozza. Növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót, az ebből eredő sérülésveszélyt és a fertőző betegségek terjedését.

Az énekesmadár-etetési időszak az első fagyok késő őszi beköszöntétől ezek megszűnéséig, november második felétől márciusig tart. Az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, ezen belül is főleg a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak.

Az énekesmadaraknak téli eleségként adható:

• napraforgó;
• alma (gallycsonkokra szúrva és földre szórva)
• és bogyók (vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa, fagyal);
• állati zsiradék (háj, faggyú, főzéssel sótlanított szalonna, cinkegolyó).

Ezek valamelyike már önmagában is elég lehet. Plusz ivó- és fürdővíz, a befagyott itatókban a naponkénti vízcsere. Bármi mással kísérletezni felesleges, és a madarakra nézve kockázatos lehet.