Olaszországban azt tervezik, újra módosítják a szélsőjobboldali Matteo Salvini nevéhez fűződő, a bevándorlásra vonatkozó, ún. biztonsági törvénycsomagot. A változás lényege, hogy kivennék az ügyészség kezéből az illegális bevándorlással kapcsolatos eljárások lefolytatását, és visszaadnák azt a kormánynak. Az igazságszolgáltatás kiiktatása a folyamatból értelemszerűen azt is jelenti, hogy azok, akik ellen illegális határátlépés miatt indul eljárás, elesnek a jogi segítségtől. Az olasz napilap, a La Repubblica arról ír, a kormány kezében ez az egyetlen lehetséges eszköz arra, hogy megakadályozzák a tenger felől érkező menekülteket szállító nem kormányzati szervezetek (NGO-k) hajóit abban, hogy újabb menedékkérőket hozzanak az országba, márpedig úgy, hogy lefoglalják hajóikat.

A bevándorlás kérdésében Giorgia Meloni miniszterelnök elég bölcs volt ahhoz, hogy ne engedje a közelébe Matteo Salvinit, ugyanakkor beváltani látszik ígéreteit, melyeket az olasz nép bevándorlást ellenző választóinak tett.

A javaslatot egyelőre óvatosan kezeli a kormány, tanultak a botrányból, amit a rendkívül gyorsan bejelentett, az illegális rave partyk szervezőit és résztvevőit büntető törvénytervezet okozott. A kormány nem hagyhatja figyelmen kívül az Alkotmánybíróság és a Semmítőszék megállapításait sem, ahogy az időközben megszületett, korábbi esetekre vonatkozó ítéleteket, állásfoglalásokat sem. A korábban az NGO-kra kiszabott euromilliós bírságokat Sergio Mattarella köztársasági elnök semmissé tette, ez sem visszacsinálható.

2020-ban a Conte-kormány módosította a szigorú, Salvini-féle biztonsági törvényt, és a 10-től 50 ezer euróig terjedő bírságok kiszabását bűncselekmény vádjához és a vádak bizonyításához kötötték. Ez azzal járt, hogy az ügyek jelentősen elhúzódtak, és az illegális határátlépéssel vádolt személyek jogi garanciákat kaptak, tehát nagyobb biztonságban voltak.

Most a menekülteket a tengerből kimentő szervezetek ügyeit visszaadnák a prefektusoknak, a kormány helyi képviselőinek. A tervek szerint a prefektus lesz az, aki azonnal elrendeli a bírság kiszabását, és ha a szervezet ismét olyat tesz, amit a kormány emberei illegálisnak tartanak, a hajójukat lefoglalják, majd elkobozzák.

Van egy olyan elképzelés is, hogy megkülönböztetnék az úgynevezett nem kockázatos utakat a jogosnak ítélt mentésektől. A kormány szerint ha így tennének, az lehetővé tenné, hogy a humanitárius segítséget nyújtó hajók csak olyan esetekben avatkozhassanak be, amikor az illetékes hatóságok hajótörést vagy kedvezőtlen időjárási körülmények miatt bajba jutott hajót jelentenek. Ha az NGO-k a hatóságok közreműködése nélkül fognak mentőakcióba, azt nem tekintik mentésnek. Az új olasz kormány miniszterelnöke, Giorgia Meloni egyébként előszeretettel hangoztatja, hogy szerinte az NGO-hajókon érkező emberek „migránsok, és nem hajótöröttek”.

A La Repubblica arról is, a valóságban általában az történik, hogy Málta, Líbia és most már Olaszország is szándékosan figyelmen kívül hagyják a riasztásokat vagy a csónakokból érkező vészjelzéseket. Mivel nem reagálnak a humanitárius hajók által küldött üzenetekre, azok végül mégis beavatkoznak. Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (IOM) többször felhívta rá a figyelmet, hogy a Líbiából induló hajók nem biztonságosak, nincsenek jó állapotban és általában túlzsúfoltak, így a hajótörés veszélye gyakorlatilag állandó. A nem kockázatosnak minősített út, mint megállapítás, így már önmagában is nehezen értelmezhető.

Az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) hétfői közlése szerint a Földközi-tenger középső részén kialakult, főként Olaszországot érintő migrációs útvonalon január és október között 85 140 illegális határátlépés történt, ami 59 százalékos növekedést jelent az előző év ugyanazon tíz hónapjához képest.

A probléma nagyon is valós, és Olaszország régóta érzi úgy, hogy az EU többi tagállama magukra hagyja őket a tenger felől érkező menekültek problémájával. Bevándorlásellenes retorikára már karriert is lehet az országban építeni: a leghangosabban mindig a korábbi belügy-, most infrastrukturális miniszter, a szélsőjobboldali Matteo Salvini kelt ki a menekültáradat ellen.

A jelenlegi miniszterelnök, Giorgia Meloni szintén keményebben kezelné a problémát, ezt régóta hangoztatja, és bár rendre visszautasítja, hogy rasszista lenne, nem sokkal az előrehozott választások előtt, kampánya részeként kiposztolt egy videót Twitteren arról, ahogy egy guineai származású férfi megerőszakol egy nőt.

Október vége óta több NGO-hajónak sem engedték meg, hogy kikössenek olasz földön. Két héten keresztül várt engedélyre egy bevándorlókat szállító hajó, a Humanity 1 (Emberség 1), de csak a gyerekek és az orvosi segítségre szoruló utasok szállhattak ki, 35 férfinek megtiltották a belépést az országba. A hírre Orbán Viktor így reagált hivatalos Twitterén: „Végre! Hatalmas köszönettel tartozunk Giorgia Meloninak és az új olasz kormánynak Európa határainak megvédéséért”.

A Humanity 1 mellett három másik hajó is várakozott, de végül csak egynek, a Rise Above-nak engedélyezték a kikötést. A tengeren veszteglő három másik hajó közül a francia kormány végül fogadta az Ocean Vikinget, de azt ígérték, revansot vesznek Olaszországon azért, mert megszegték a nemzetközi jog szabályait. A hírt, hogy a hajó Franciaország felé vette az irányt, Salvini így kommentálta: „A légkör megváltozott” - utalva ezzel az új olasz kormány bevándorlási politikájára.

A helyzet végül olyannyira elmérgesedett, hogy Párizs befagyasztotta terveit, mely szerint 3500 érkezőt vennének át Olaszországtól. A terv egyébként az európai újraelosztási megállapodás részét képezi. A francia elnök, Emmanuel Macron azt javasolta más tagállamoknak is, hogy kövessék példájukat. Ezen viszont Meloni húzta fel magát olyannyira, hogy a francia kormány reakcióját agresszívnek és érthetetlennek minősítette.

Aztán Meloni Brüsszelbe ment, ahol azt kérte a Bizottságtól, módosítsák a gazdaságélénkítő csomagot úgy, hogy annak egy részét az elszabadult energiárak elleni küzdelemre fordíthassák. Itt közölték vele, hogy törvénytelen, amit a menedékkérőkkel csinálnak, akiket engedniük kéne partra szállni.

Meloni továbbra is küzd, hogy az EU és a NATO, és a választói felé tett ígéreteit is tartani tudja. Mindenesetre a legfrissebb felmérések szerint pártja, a posztfasiszta Olasz Testvérek már történelmi 30 százalék felett van - akkora a támogatottsága, amekkora még a megnyert választások idején sem volt.