1991 óta az egész országban csökkent a téli fűtési igény

klímaváltozás
november 22., 6:01
comments 2

Az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzése szerint a 20. század kezdete óta az egész országban csökkent a fűtési energiaigény, a leginkább a hegyvidéki és a nyugati területeken. A melegebb időjárás miatt az idei fűtési szezon kezdetén is alacsonyabb volt a fűtési igény az átlagosnál.

Azt írják, az éghajlatváltozás hatásaihoz leginkább a forró nyarakat, a gyakori hőhullámokat és a hőmérsékleti szélsőségeket társítják az emberek, de a hideg és az átmeneti évszakok is melegedő tendenciát mutatnak. Emiatt vizsgálták azt, hogy az őszi, téli és tavaszi hónapokra tehető fűtési szezont és fűtési energiaigényt mennyiben befolyásolják a klímaváltozás okozta emelkedő hőmérsékletek.

Az elemzéshez az épületek fűtésére vonatkozó, időjárásfüggő energiafogyasztás egy mutatóját, a „fűtési foknapok” alakulását használták fel, a múlt század elejétől napjainkig, a szeptember 15. és május 15. közötti időszakokra.

A fűtési foknap egy adott alaphőmérséklet (15,5 Celsius-fok) mellett a napi minimum-, maximum- és középhőmérséklet figyelembevételével adja meg azt az energiamennyiséggel arányos hőmérsékleti értéket, amely egy adott napra szükséges ahhoz, hogy mondjuk egy lakást, vagyis az elemzés szerint „belső környezetet” egy meghatározott hőmérsékletre melegítsen.

Vagyis minél hidegebb az idő, nyilván annál több energia kell a felfűtéshez, és annál nagyobb lesz a fűtési foknap. Ezeket az értékeket naponként összegezve kapjuk meg a havi vagy a teljes fűtési időszakra az éves fűtési foknapösszeget.

Az elemzés szerint Magyarországon 1991 és 2020 között a fűtési foknapok évi összege átlagosan 2344 Celsius-fok. A legalacsonyabb értékek a déli országrészen születtek (2180-2260 Celsius-fok). Az ország északkeleti része felé haladva ezek az adatok egyre nőnek, egészen 2500-2600 Celsius-fokig. De az Alpokalján, illetve a Dunántúli- és az Északi-középhegységben az évi 3100 Celsius-fok értékek is megjelennek.

Miután december és január a két leghidegebb hónap, a fűtési igény ilyenkor a legnagyobb. Az OMSZ elemzése szerint havi összegeik mindkét hónapban meghaladják a 450 Celsius-fokot. Szeptemberben és májusban ez az érték csak 50 Celsius-fok körül van.

Az elemzés szerint 1991 és 2020 között országos átlagban mintegy 310 Celsius-fokkal csökkent a fűtési foknapok éves összege, azaz a melegedéssel nagymértékben csökkent a fűtési igény. Ez kifejezetten igaz az elmúlt évtizedre, amikor a normálhoz képest rendszerint alacsonyabbak voltak az évi összegek. Három év volt, ami 300 Celsius-fokkal múlta alul az átlagot, a 2006/2007-es fűtési időszakban pedig 500 Celsius-fokkal volt kisebb a fűtési foknapok összege a szokásosnál.

Országos átlagban 121 év alatt a legkevésbé decemberben és márciusban változott a fűtési foknapok száma, a legnagyobb változás pedig januárra és februárra tehető, ezekben a hónapokban nagyban csökkent a fűtési igény.

Az elemzés szerint a 2022/2023-as fűtési szezon kezdetén az átlagosnál alacsonyabban alakultak a fűtési foknapértékek.

Az egészen egyértelmű, hogy klímaváltozás miatt csökkent a fűtési igény, de mivel ezzel egyidőben a hűtési foknapok meg „növekvő tendenciát mutatnak”, így ahogy az elemzésben is írják, a fűtésen megspórolt pénzt (és energiát) nyáron hűtésre, vagyis légkondicionálásra fordítjuk. Azt viszont pozitívumként írták, hogy a fűtési foknapok csökkenése „környezeti és éghajlati szempontból feltétlenül előnyösnek tekinthető”, mert a fűtési igény csökkenésével a fosszilis energiafelhasználás és a fűtéssel együtt járó szennyezőanyagok kibocsátása is csökken.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt