Az egy dolog, hogy közeledik a karácsony, de itt a nagy november végi gigavásárlások ideje is, vagyis az úgynevezett Black Friday, amikor sokan vásárlási kényszert éreznek a reklámok miatt, az emberek túlköltekeznek, és sokan zömmel felesleges termékeket vesznek, vagyis a végtelenségig pörgetik a túlfogyasztást.

Ebben az időszakban talán érdemesebb foglalkozni a Black Friday antitéziseként létrehozott Circular Monday-jel, vagyis azzal, hogy ha vásárolunk is, az a termék újrahasznosított anyagokból készüljön, esetleg olyan használt bútor/ruha/eszköz legyen, amit tovább tudunk hasznosítani, akár egy kis átalakítással.

A Jófogás egy nem reprezentatív felmérést készített a Circular Monday alkalmából, négyezer embert kérdeztek meg egy online kérdőiven keresztül, eredményeik szerint pedig minden ötödik ember érzett már vásárlási kényszert a Black Friday időszakban, és minden tizedik ember vásárolt meggondolatlanul a promóciók nyomására felesleges terméket vagy költekezett túl, egyesek akár 1 millió forintnál is többet.

A felmérésben résztvevők kétharmada kifejezetten aggódik a túlfogyasztás negatív hatásai miatt, és több mint egyharmaduk érezte már úgy, hogy szüksége lenne teljesen vásárlásmentes időszakra. A bolygónk és társadalmunk egészét érintő problémára nyújthat ésszerű alternatívát a Circular Monday, ami nem a vásárlással való totális leállást, hanem a körkörösséget népszerűsíti.

Vagyis hogy fogyaszthatunk akármennyit, ha azt a repair, reuse, rent, recycle (javítás, újrafelhasználás, bérlés, újrahasznosítás) jegyében tesszük, amivel nem pazaroljuk Földünk energiaforrásait. Erről beszélt Varga Judit, vagyis a DIY blogger Juditu is, aki szerint bár „nagyon sokan ódzkodnak attól, hogy használtat vegyenek, olyat, amit előtte más hordott, vagy amit más az otthonában bármilyen formában használt”, szerencsére „egyre többen vannak akik már nyitottabban állnak ehhez”.

A Circular Monday napján a Jófogással közösen egy hosszútávú kampányba kezdenek, mely a körkörös fogyasztás fontosságára hívja fel a figyelmet. A következő hónapokban a secondhand tárgyak felújítása mellett pedig Juditu az otthonának egy-egy feleslegessé vált holmijától el is búcsúzik. „Olyanoktól, amik már csak kihasználatlanul foglalják a helyet az otthonomban, de más még örülne neki”.

Juditu szerint sokan már nemcsak az anyagi helyzetük miatt döntenek az újrahasznosítás és a DIY mellett, hanem „mert érzékenyen érinti a lelküket az, ami a bolygóval történik, gondolok itt a túlszennyezettségre, arra hogy ellep minket a szemét”.

„Egyre többen próbálják magukat körülvenni olyan használt tárgyakkal, amiket a saját stílusukra tudnak alakítani valamilyen módon. Persze, az is lehet, hogy nem is nyúlnak hozzá a bútorhoz, csupán meglátják benne a szépet, az egyedit, vagy egyszerűen észreveszik, hogy használtan is meg lehet venni azt a bútordarabot, amire szükség van” – mondja Juditu, aki már évek óta ösztönzi arra olvasóit, hogy „lássák meg, mennyire klassz dolgokra lehet bukkanni, akár online oldalakon vagy bolhapiacokon, garázsvásárokon, esetleg cserebere csoportokban és viszonylag kis befektetéssel is nagyon mutatós bútorokat, illetve kiegészítőket lehet készíteni”.

A DIY blogger szerint egy használt termékeket árusító oldalon, mint a Jófogás, könnyen találhatunk egy-egy régi fotelt vagy puffot, „aminek ha egyszerű a formája, könnyen át lehet kárpitozni otthon is, nem kell hozzá kárpitosmesternek lenni”.

„A szivacsra kerülő, puhaságot biztosító flíz anyag olcsón beszerezhető, egy szép bútorszövetet pedig akár használtruha boltban, vagy a nagyszülők padlásán is fellelhetünk. A rögzítéshez meg elég egy tűzőgép és ha szükséges, pár kézi öltés. A tűzőgép is olyan, hogy ha egyszer bekerül a háztartásba, akkor nagyon sok minden egyébre lehetőséget ad, például kárpitozott ágyvéget is készíthetünk, de akár képkeret készítésére, vagy szúnyogháló rögzítésére is alkalmas.”

Szerinte „filléres áron” lehet online is találni bútorokat. Vett már így széket 1500 forintért, komódot négyezerért, egy nagyon szép retro fotelt pedig hétezer forintért.

„A komódra felújításnál is nagyon keveset költöttem, mert a jó állapota miatt csak átviaszoztam a tetejét, az elejére pedig öntapadó fóliával csináltam egy mutatós geometrikus mintát. Persze, egy nagyon kopott bútor esetén érdemes azt alaposan lecsiszolni egy csiszológéppel, de ha nem akarunk rendszeresen bútorokat felújítani, akkor a gépeket egy-egy munkához lehet bérelni vagy kölcsönkérni, ami szintén fenntarthatóbb, mint megvenni és egy-két alkalom után többet nem használni.”

A felújításhoz és a fenntarhatósághoz tartozik az is, hogy még egy teljes lakásfelújításnál sem kell feltétlenül mindenből újat venni és szétverni a lakást. „Soha nem verek le jó állapotú, de stílusban, színben nem passzoló burkolatot, mert nem szeretek feleslegesen sittet termelni. Inkább lefestem a csempét, ami árban nyilván sokkal jobban jön ki, mintha lebontatnám az egészet, elszállítatnám, vennék új burkolatot és hívnék egy mestert, aki elvégzi a burkolást” – mondja a blogger, hozzátéve, hogy nyilván egy ilyen festés előtt nem árt tájékozódni, hogy adott felület jellegéhez, anyagához milyen alapozót és fedőfestéket használjunk, valamint kell-e lakkozás a végén. De néha fel lehet rúgni a szabályokat. Ő például csempefestésnél nem csempefestéket, hanem jó tapadású alapozót és zománcfestéket használ.

És persze az sem mindegy, hogy egy régi, használt asztalkát hogyan és mivel festünk le, viszont ha jól sikerül, egész biztos, hogy a végén mindenki azt fogja kérdezgetni, hol vettük. Ez történt Judituval is, aki a szomszédjától mentett meg egy lomtalanításra ítélt retro rádiós komódot, amivel semmi mást nem csinált, csak megjúzta a lábait tartó kilazult csavarokat, majd lecsiszolta, lealapozta és lefestette.

„Pár ezer forintot és néhány munkaórát tettem bele, viszont most a lakás egyik legszebb eleme, amiről mindenki azt kérdezi, hol szereztem.”