Hétfőn ért dróntámadás két orosz légibázist, melyek több száz kilométerre voltak az ukrán határtól. Moszkva az ukrán hadsereget vádolta a támadásokkal, Kijev azonban hivatalosan nem vállalta fel a támadásokat. Egy neve elhallgatását kérő ukrán illetékes azonban megerősítette a New York Timesnak, hogy ukrán erők hajtották végre az akciót.
Az incidenssel kapcsolatban megszólalt Anthony Blinken, amerikai külügyminiszter is, aki elmondta, hogy nem bátorították Kijevet, és nem is engedélyezték Ukrajnának, hogy oroszországi célpontokat lőjön nagy hatótávolságú rakétákkal. Az amerikaiak és szövetségeseik még a háború kitörésekor döntöttek úgy, hogy nem szállítanak ilyen fegyvereket az ukránoknak, egy esetleges nukleáris háború kitörésétől tartva.
A NATO ezen döntésével azonban nem mindenki értett egyet. A lett külügyminiszter például november végén úgy nyilatkozott, hogy az ukránoknak engedélyezni kellene, hogy oroszországi rakétakilövő állomásokat és repülőtereket támadjanak, megelőzve az onnan érkező orosz rakétacsapásokat.
A lett politikus véleményére azonnal reagált a rigai orosz nagykövetség, mely provokációnak minősítette a bejelentést. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban többször is figyelmeztette az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy a vörös vonal átlépésének tekintené, ha nagy hatótávolságú rakétákat küldene a NATO Ukrajnának
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.