Hétfőn kora este az EU energetikai tanácsa elfogadta az úgynevezett gázársapka rendeletet, sok hónapnyi vita után. Bár nem sokkal az utolsó szavazás előtt még kilenc tagállam ellenezte a bevezetését, hétfőre már látszott, hogy meglesz a minősített többség ahhoz, hogy a javaslat átmenjen.

Úgyhogy a végső, hivatalos szavazáson már csak a magyar kormány mondott nemet. Németország volt sokáig a legerősebb ellenzője a rendeletnek, de a berlini kormány végül elfogadta, hogy alkalmazkodjon a többség akaratához, és szolidaritásból a javaslat mellé állt.

Ez nem olyan sapka

Az EU-s "gázársapka" valójában nem úgy ársapka, ahogy azt Magyarországon például a csirkefarhát vagy a 2,5%-os UHT tej esetében értjük, azaz nem egy hatósági árat jelent.

Hanem egy rendkívüli intézkedés lehetőségét, arra az esetre, ha az európai gáznagykereskedelemben elszabadulnának az árak.

A rendelet szerint, amennyiben

• három egymást követő munkanapon
• a holland gáztőzsdén (TTF) 180 euró / MWh fölött maradna a következő hónapra rendelhető gáz ára,
• de úgy, hogy közben ugyanezen három napon a világ legnagyobb LNG kereskedelmi központjaiban a következő hónapra rendelhető folyékony földgáz átlagos ára ennél 35 euróval alacsonyabb (azaz 145 euró vagy kevesebb),

akkor

• EU-s kereskedők nem vehetnek jövő hónapi szállítással, 1 millió köbméter feletti mennyiségű gázt 180 eurónál drágábban; illetve ha az LNG ára éppen 145 euró felett van, akkor LNG ár + 35 euró feletti áron.
• A korlátozás addig marad életben, amíg három egymást követő napon nem lesz olcsóbb a gáz a fent bemutatott határnál.

A rendszer azért ilyen bonyolult, hogy ne okozzon olyan típusú hiányt, mint a benzin esetében a magyarországi ársapka okozott. Azaz ha a piacon csak nagyon drága gáz lenne, hiába volna ársapka, ha nem adna el senki Európának belőle. Így viszont, hogy az LNG árát is beszámítják az ársapka élesítésének elrendelésekor, azt igyekszik garantálni az EU, hogy ne az árat határozza meg mindenáron, hanem a spekulációknak legyen képes gátat szabni.

Ahhoz, hogy a 180 eurós határ jelentőségét megértsük, fontos emlékeznünk, hogy az elmúlt 20 napban 115 és 132 euró között mozgott a következő hónapra rendelhető gáz ára a TTF-en, vagyis távol maradt az új sapkahatártól.

Július és október között viszont 180 euró felett volt az átlagos ár, augusztus végén elérve a történelmi rekordnak számító 346 eurót is.

Utólag iparági elemzések azt mutatják, hogy ez a hatalmas kilengés legalább annyira volt köszönhető a piacot manipuláló befektetőknek, mint a rettegésnek, hogy mi lesz, ha az oroszok nem adnak több gázt Európának. A mostani EU-s döntés mögött leginkább a spekulációs célú ármanipuláció kivédése áll szakértők szerint, és nem az, hogy az EU biztosítsa az olcsó gázt magának a következő télre.

Azért a következő télről van szó, mert a rendelet csak február közepén lép hatályba, az idei fűtési szezon legvégén. Így az ársapka tesztje akkor lesz éles, amikor elkezdődik az európai tárolók feltöltése a következő, 2023 őszén induló szezonra.

Szakértők becslései szerint, ha jövőre teljesen lezárják az oroszok a gázt az EU felé, akkor mintegy 30 milliárd köbméter hiányozhat a következő télen Európából - egy ilyen fenyegetést kihasználhatnak az árakat manipuláló pénzügyi alapok, és ennek kivédése az ársapka egyik értelme.

Ez az ideiglenes, és korrekciós mechanizmusként meghatározott ársapka adott esetben érintheti a magyarországi gáz árát is, mert az MVM pont annyit fizet a Gazpromnak, amennyi a TTF-en a következő hónapra vonatkozó határidős szállítás ára volt, a fizetést megelőző hónapban. (Azaz most decemberben a novemberi határidős árak átlagát fizeti ki.)

Vagyis ha a TTF-en tilos lesz 180 euró felett üzletelni, akkor az MVM sem fizethet ennél többet az orosz partnerének. Szijjártó többek között azért szavazott nemmel, mert attól fél, hogy az oroszok beváltják a fenyegetésüket, és a sapka érvényesítése nyomán leállítják a szállítást. Csakhogy az is lehetséges, hogy az MVM és a Gazprom módosítják a szerződésüket most, és ebben az esetben a magyar cég akkor is fizethet 180 eurónál is többet a gázért, ha az ársapka alapján nem kellene (az EU-s sapka az ilyen kétoldalú szerződéseket ugyanis nem érinti közvetlenül).

Ebben az esetben viszont egy nemrégiben kötött megállapodás alapján mégsem fizetne most még ilyen sokat, hanem márciusig hitelbe kapná a gáz egy részét, amit aztán 2026-ig három részletben, kamatostul törleszthet az oroszoknak. Ilyen értelemben egy magyar - orosz kétoldalú ársapka már érvényben van, csak nem nyilvános, hogy hány euró / MWh felett lép életbe a halasztott fizetés lehetősége.

Az új EU-s árszabályozási rendszer kihirdetése nyomán a TTF-en esett a gáz ára, 111 euróról 106,6 euróra csökkent az egyhavi határidős jegyzés.