MOK: A kormány tervezett rendeletei rombolnák az egészségügyet
2022 december 20., 08:02
Élő Facebook-videóban tárgyalt egymással Takács Péter egészségügyi államtitkár és a MOK vezetése
Csütörtök délután szokatlan formátumban, facebookos élő közvetítés keretében tárgyalt egymással Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár és a Magyar Orvosi Kamara vezetősége. Az esemény oldala alapján a találkozót az államtitkár kezdeményezte, és a MOK felvetése volt, hogy legyen nyilvánosan követhető.
A téma elsősorban a kormány legújabb, egészségügyet érintő rendelettervezetei voltak, melyek következtében például a magánegészségügyben dolgozó orvosok egy részét a szakvizsgájuk megújításának feltételeként visszavezetnék a közellátásba.
link
Forrás
A közel két és fél órás beszélgetést végig több mint ezren nézték, közel kétezer hozzászólás is érkezett alá, és a végén a MOK tagjai épp a kommentszekciót ajánlották az államtitkár figyelmébe, hogy lássa, mennyi feszültséget hozott az orvostársadalomban a legutóbbi módosítócsomag. A csomagot csak viszonylag későn lehetett megismerni, de januártól már érvénybe is léphet, igaz, felmenő rendszerben.
A csütörtöki beszélgetés hozott jó pár hevesebb, vitás pillanatot is, de sokszor kiderült, hogy a kormányzati anyagok egyszerűen csak nem kellő precizitással fogalmaztak, és ezek okoztak bizonytalanságokat vagy félreértéseket. A kamara vezetése is azzal érvelt, hogy leginkább valamiféle tesztidőszak lenne jó, mert túlságosan radikális változásokat hoznak be, túlságosan hirtelen: például a teljesítménymérő rendszert, melyben lehetséges lenne az indikátorok alapján rosszabbul teljesítő orvosok alapbérét 20 százalékkal csökkenteni. Mint fogalmaztak, a bércsökkentés lehetőségét elvi okokból sem hajlandóak elfogadni, míg Takács államtitkár azt mondta, hogy a cél az objektív indikátorok bevezetése, de abból nem engednének, hogy ez az értékelés megjelenjen a rendszerben.
A legnagyobb vitát kiváltó rész egyértelműen a magánorvosok átvezetése volt a közellátásba. Az államtitkár azzal érvelt, hogy eddig mindig azzal kritizálták a kormányt, hogy eltántorítja az embereket a közellátásból a magárendszer felé, erre most meg az a baj, hogy a közellátás érdekében tesznek lépéseket.
A kamarai tagoknak nem magával az alapkoncepcióval volt a fő bajuk a beszélgetés alapján, hanem a rengeteg megoldatlan részlettel: hol fognak dolgozni a magánból érkező kollégák, milyen biztosításuk lesz, ki fogja irányítani őket. Az is a csütörtöki egyeztetésen derült ki, hogy végül az orvosoknak öt év alatt 1200 pontot kéne összeszedniük a szakvizsgájuk megújításához, és a normál rendelési időben végzett munkáért óránként egy pont, míg a hétvégente-ügyeletben végzett munkáért óránként 2 pont járna. Mint a helyszínen kiszámolták, ez 5 év alatt nagyjából 3 és fél hónapnyi munkát jelentene. A munkát ráadásul lehetne tömbösíteni, nem kéne minden hónapban rendelkezésre állnia annak, aki visszatér az állami egészségügybe.
A MOK etikai kollégiumát vezető Hegedűs Zsolt egy ponton arról beszélt, hogy hallják ők is a hírekben, hogyan zárnak be a vidéki szülészetek, és értik, hogy ennek politikai súlya is van, de szerintük ennek nem feltétlen az a megoldás, hogy akkor máshonnan odavezényelnek orvosokat. Hanem inkább az orvosok motiválásában, a szakmai kompetenciák szinten tartásában látnák a megoldást.
Kiderült az is, hogy az állami egészségügybe átjelentkező orvosok erre az időszakra szerződést kötnek az intézménnyel, így szolgálati jogviszonyba kell majd lépjenek. Az Országos Kórházi Főigazgatóság jelöli majd ki a helyeket, melyek közül választhat majd. A MOK tagjai továbbra is azzal érveltek, hogy nem szerencsés, hogy bármiféle differenciálás nélkül ráengedik a magánellátásban dolgozó orvosokat az állami rendszerre, és nem világos, hogy ki fogja majd ezt tudni kezelni. Ahhoz képest, hogy január elsején indulna a rendszer, még az sem világos most, hogy van-e elég felvevőhely, hogyan lesznek a biztosítások.
Sok szó esett a bevezetni tervezett indikátorrendszerről is, mely alapján az orvosok bérét akár 40 százalékkal növelhetnék vagy 20 százalékkal csökkenthetnék a kórházvezetők, a teljesítményük alapján. Az államtitkárság már elküldte a kamarának a 45 indikátort, melyből az osztályvezetők és igazgatók választhatnának ki 10-12 elemet, amit használnak a saját osztályukon.
Takács Péter államtitkár szerint az elmúlt években rengeteg pénz került az egészségügybe, a jelentős béremelések viszont sok orvost elkényelmesítettek, van, aki harmad annyit műt, mint 2019-ben. Ehhez a kamarai tagok azt tették hozzá, hogy ennek sokszor fizikai okai vannak, például mert nincs elég szakápoló a több műtéthez.
Mindenesetre az államtitkár szerint muszáj valamilyen teljesítményértékelő rendszert bevezetni, de terveik szerint csak az orvosok 3-4 százalékát érinthetné a bércsökkentés.
A MOK vezetősége rendszeresen azzal érvelt, hogy a fő gond a garanciális elemek hiányával van: nem látják, hogy az államtitkárság honnan hova akar eljutni, a kormány megbízásából a Boston Consulting Group nemzetközi tanácsadócég által készített tanulmányt a magyar ellátórendszer átalakításáról nem ismerhetik meg (Takács államtitkár szerint azért nem, mert mivel ők külső perspekítvából tekintettek rá a magyar rendszerre, beleírtak olyan javaslatokat is, például nagy számú kórházbezárásról, amit itthon a szociokulturális helyzet miatt nem lehetne meglépni, ezért a kormány sem tervezi, de közben ezeket az elemeket kiragadva támadni lehetne a kormányt).
Takács Péter rendszeresen azzal érvelt, hogy érdemes a józan észre hallgatni, nyilván nem céljuk, hogy kiszúrjanak az egészségügy szereplőivel, és időnként kifogásolta azt is, hogy a sajtóban rendre a legextrémebb olvasatai jelennek meg mindig egy új változtatásnak. Elmondta azt is, hogy a magyar orvosok bérszínvonala januártól a nemzetgazdaság élén lesz, ezért szerinte nem lehet arról beszélni, hogy az orvosok élete tervezhetetlen lenne itthon.
A szakdolgozói fizetésekről pedig a legutóbbi, szerdai kormányülésen született döntés, elmondása szerint érdemi mértékű emelésről döntöttek, de ezt nem jelentheti be a kormány előtt. Mint mondta, céljuk most ezzel az, hogy azokat vonzzák vissza a szakdolgozói szakmába, akik szeretik a szakmájukat, de anyagi okokból elmentek a Lidlbe vagy a Tescóba árufeltöltőnek. Emellett cél a szakápolói szakma szakmai elismertségének növelése is, és terveznek például egy programot, melyben felsős általános iskolások körében mondanák el, miért jó az ápolói szakma.
A teljes beszélgetést a fenti videón lehet megnézni, az első felében főleg a háziorvosok finanszírozásáról van szó, a bércsökkentésről és a magánpraxisban dolgozók állami rendszerbe történő részleges áttereléséről a második felében esik szó.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.