Minszkben elkezdődött Alesz Bjaljacki bebörtönzött ellenzéki vezetőnek, a 2022-es Nobel-békedíj egyik díjazottjának a pere – közölte az aktivista által alapított Vjaszna (Tavasz), a legnagyobb fehérorosz jogvédő szervezet.

Alesz Bjaljackit és a vele együtt bíróság elé állított munkatársait, Valjancin Sztefanovicsot és Uladzimir Labkovicsot a bíróságon a tárgyalás elején lehetett látni a vádlottaknak fenntartott fémketrecben. A három férfi 2021 júliusa óta van őrizetben.

Bjaljacki két jogvédelmi szervezettel, az orosz Memoriallal és az ukrán Polgári Szabadságok Központjával együtt kapta tavaly a Nobel-békedíjat „az emberi jogok, a demokrácia iránti elkötelezettségéért”.

A 60 éves Bjaljackit és társait a 2020-as tömegtüntetések után tartóztatták le, amikkel a 2020. augusztusi elcsalt elnökválasztás után az országot 1994 óta irányító Aljakszandr Lukasenka újraválasztása ellen tiltakoztak.

Bjaljacki, Sztefanovics és Lakovics ellen eredetileg adócsalás miatt emeltek vádat. A Vjaszna novemberi közlése alapján 7-től 12 évig terjedő börtönnel sújthatják őket. A szervezet szerint azzal vádolják őket, hogy „szervezetetten nagy mennyiségű készpénzt csempésztek át a fehérorosz határon” és „a közrend súlyos sérelmére közösségben elkövetett cselekményeket pénzeltek”.

A negyedik vádlott, Zmitro Salaujov – aki felett távollétében mondanak ítéletet, mert Lengyelországba menekült – mondvacsinált pernek nevezte az eljárását az AFP francia hírügynökség megkeresésére. „Képtelenségnek” nevezte vádakat és a bírósági eljárási „színházat”.

Hétfőn a Tut.by több újságírója, közöttük Marina Zolatava főszerkesztő pere kezdődik. Őket adócsalással és gyűlöletkeltéssel vádolják.

Január 17-én az elnökválasztáson a hivatalos végeredmény szerint második helyen végzett Svjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető pere kezdődik, a Litvániában élő politikus távollétében. Ellene több vádpontban (hazaárulás, összeesküvés a hatalom alkotmányellenes megragadására, valamint szélsőséges szervezet létrehozása és vezetése) folyik eljárás. Férjét, Szjarhej Cihanouszkit 2021 decemberében ítélték 18 évi elzárásra „tömeges zavargások szervezése”, „gyűlöletkeltés”, „a közrend megzavarása” és „a választási bizottság bojkottálása” címén.

A Vjaszna szerint december 31-én 1448 politikai fogoly ült börtönben Fehéroroszországban, és 2020 óta kb. 50 ezer embert állítottak elő, amiért részt vettek a tüntetésekben vagy bírálták a hatóságokat. (MTI)