A 444-hez is eljuttatott közleményben hívták fel a figyelmet az Open Democracy frissen megjelent cikkére az Amnesty International Magyarország volt munkatársai. Ebben a szervezet magyar szekciójának egykori dolgozói arról számoltak be, hogy rendszerszintű munkahelyi bántalmazást és diszkriminációt tapasztaltak. Azért fordultak a nyilvánossághoz, mondták, mert minden belső fórumot és lehetőséget kimerítettek, sikertelenül. „Magánemberként, jogvédőként és nőként feladatuknak tartják, hogy felszólaljanak a jogsértésekkel szemben. Szeretnék elérni, hogy a szervezet tagsága számonkérje a vezetőséget és az elnökséget és elinduljon egy párbeszéd, ami a munkahelyi egyenlőtlenség csökkenéséhez vezethet mindenhol. A munkahelyi visszaélés általános jelenség Magyarországon, ám az különösen aggasztó és problémás, ha ez a világ legnagyobb jogvédő szervezetének falain belül történik, amelynek egyik kiemelt témája a nők munkahelyi egyenlősége” – áll a közleményben.

Hozzátették: „A volt munkahelyükön éveken át tapasztaltak súlyos igazságtalanságokat, bántalmazást és diszkriminációt, és szemtanúi voltak annak is, hogy egy várandós kolléga szerződését deklaráltan a várandóssága miatt nem akarta a vezetőség meghosszabbítani. Mindannyian a bántalmazó és mérgező munkahelyi légkör miatt, de komoly belső küzdelmek árán hagyták maguk mögött a szervezetet, hiszen a munkájukat nagyon szerették és a közös cél, misszió sokáig vigaszt tudott nyújtani a nehéz és méltatlan helyzetekben.”

„Különösen képmutatónak tartják azt, hogy az AI HU jelenleg a saját bevallása szerint a nemi egyenlőség megteremtésén dolgozik és munkahelyi tréningeket tart a diszkriminációról – írták még a közleményben –, miközben női munkavállalói és nemiegyenlőség-szakértői (eddig hárman, ugyanazon okokból) sorra távoznak, a szervezeten belül tapasztalt bánásmódot megjelölve ennek közvetlen okaként.”

Egy másik munkatárs rendszeres lelki terrorról, alaptalan számonkérésről, gaslightingról, valamint megalázó és szexista megjegyzésekről számolt be, melyek sok esetben a munkatársak előtt zajlottak, normalizálva ezt a bánásmódot a jogvédő szervezetben.

2019 eleje és 2021 márciusa között öt női munkavállaló távozott azonos okokból a szervezetből. Aggályaikat többször is jelezték az Amnesty International munkatársainak, a közvetlen feletteseknek, az elnökség tagjainak, és az elnöknek is, ám panaszaikkal érdemben nem foglalkozott az elnökség, és a panaszosok által kért független szakértői vizsgálatot nem folytatták le.

A volt munkavállalók az Amnesty International Nemzetközi Elnökségéhez és Titkárságához fordultak, ám azok eredménytelenül próbáltak a magyar elnökségre hatni a közlemény szerint. Az AI addig együttműködőnek bizonyuló nemzetközi titkársága 2022 december elején a magyar panaszban is eljáró konfliktuskezelő csoport, a CMAG munkáját felfüggesztette, a csoportot azonnali hatállyal feloszlatta. Nem kaptak hivatalos tájékoztatást arról, hogy a csoport munkájának felfüggesztését követően mi lesz a panaszuk, valamint a helyreállító igazságszolgáltatási eljárásuk további sorsa. Ezek után nem maradt más eszközük, mint a nyilvánosság, írták. A közleményt négy volt munkavállaló, Mérő Vera, Nagyné Gere Zsófia, Zorigt Burtejin és dr. Szalóki Ágnes jegyzi. A Telex megkérdezte az üggyel kapcsolatban az Amnesty International Magyarországot, amely válaszlevelében többek közt következőket írta:

„A nemek közötti egyenlőség biztosítása és előmozdítása nemcsak az Amnesty International Magyarország egyik fő stratégiai célja, hanem a szervezet egyik legfontosabb alapértéke is. A diszkrimináció, a zaklatás és a bántalmazás semmilyen formáját nem toleráljuk, minden panaszt, visszajelzést nagyon komolyan veszünk és azokat a lehető legalaposabban kivizsgáljuk.”

Amikor 2021 májusában négy korábbi munkavállaló panasszal élt, az elnökség először egy belső, majd egy független külső vizsgálatot indított: „A volt munkatársak a rendszeres túlmunkát, a munka és magánélet elválasztását nem tiszteletben tartó kommunikációs csatornák használatát, az időnkénti nem tiszteletteljes kommunikációt és a szerintük nem átlátható és igazságos bérezési, jutalmazási rendszert kifogásolták.”

A belső vizsgálatban az elnökség három, a felügyelőbizottság egy tagja és az egyesület elnöke vett részt, a külső vizsgálatot két független szakértő, egy munkajogra és munkahelyi zaklatásokra specializálódott jogász-kutató és egy pszichiáter szakorvos, EMDR terapeuta és HR szakértő végezte.

„A szakértők minden kapcsolódó dokumentumot és feljegyzést átnéztek, valamint összesen tizenkét interjút készítettek az elnökség tagjaival és a munkavállalókkal”, de egyik vizsgálat sem talált semmilyen bizonyítékot arra, hogy a panaszban foglaltak megalapozottak lettek volna. Ettől függetlenül a külsős szakértők megfogalmaztak néhány szervezetfejlesztési javaslatot, „amelyeket azóta megvalósítottunk vagy folyamatban van azok bevezetése. Komolyan vesszük az átláthatóságot, ezért a vizsgálat eredményét és a megfogalmazott javaslatok összefoglalóját mindenki számára elérhetővé tettük a honlapunkon” – írta az Amnesty a Telexnek.

„Emellett az egyesület összes munkavállalója egy, az elnökségnek küldött levélben állt ki a szervezet és annak operatív vezetője mellett, egybehangzó véleményük szerintük az Amnesty Magyarország egy egyenlőségen alapuló és biztonságos munkahely” – olvasható még a levélben. A továbbiakban azt írják, együttéreznek a volt munkavállalóikkal, és sajnálják, hogy volt olyan helyzet, ami munkaviszonyuk során rosszul érintette őket, vagy traumatizáló volt. (Címlapkép: az Amnesty International Magyarország kamionja a 2022-es Budapest Pride-on, fotó: Botos Tamás)