Egyetlen év alatt 139 milliárd forinttal, 687 milliárd forintra nőtt a tavaly novemberben az élelmiszerboltokban elköltött összeg Magyarországon, ugyanakkor az üzletek értékesítési volumene, azaz hogy mennyi árucikket adtak el, 6,7 százalékkal csökkent, írja a Népszava a KSH pénteki adatai alapján.

Az infláció nemcsak az élelmiszerágazatot sújtja: egy évvel korábbi adatokhoz képest 200milliárd forinttal többet, 1281 milliárd forintot költöttek el a magyarok az üzletekben, de az eladott árucikkek száma 4,7 százalékkal csökkent.

Látszik az is, hogy az infláció elszabadulása hatással van a fogyasztási szokásainkra: 3 százalékkal csökkent a műszaki üzletek forgalma, de bútorból, illatszerből és gyógyszerből is kevesebb fogyott.

A teljes kiskereskedelmi forgalom összességében 0,6 százalékkal nőtt novemberben az előző év azonos időszakához képest, de a cikk szerint egyértelmű, hogy ezt csak a benzinársapkának köszönhetjük: novemberben 27,7 százalékkal ugrott meg a benzinforgalom, ami az ársapka kivezetése körüli helyzet és a pánikvásárlások eredménye volt. Épp ezért a decemberi adatokban, amikor már nem lesz hatályban az ársapka, az elemzők jelentős forgalomzsugorodásra számítanak.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője elmondta a lapnak, hogy a friss kiskereskedelmi statisztika komoly negatív meglepetést hozott: a gyors ütemben emelkedő élelmiszerárak egyre inkább visszafogják a fogyasztást, és a háztartások zöme már javában visszafogja a nem élelmiszerekre szánt költéseket is. A lakosság elkezdett alkalmazkodni a folyamatos dráguláshoz, a reáljövedelem csökkenéséhez.

A cikk kitért arra is, hogy egyre nagyobb a különbség a hatósági és a piaci árak, illetve a diszkont áruházak saját márkás termékei és a gyártói márkák fogyasztói ára között. Gyakran előfordul, hogy az árstopos termékeket nem is kapni a boltokban, a helyettesítőnek tartott termékek ára pedig óriásit nőtt az év során.

Miközben az eurózónában már csak egyszámjegyű az infláció és a régió országaiban is megtorpant a drágulás, Magyarországon vélhetően éppen az árstopok és a szektorális különadók miatt, de továbbra is Európa legnagyobb inflációja sújtja a fogyasztókat.