Nagy-Britannia és Japán megállapodott, hogy katonákat állomásoztathatnak egymás területén
Átfogó kétoldalú védelmi megállapodást ír alá szerdán Londonban Rishi Sunak brit és Kisida Fumio japán miniszterelnök.
A Downing Street szerdai ismertetése szerint az egyezmény - amely több mint száz éve a legnagyobb horderejű ilyen szerződés a két ország között - jelentősen bővíti Nagy-Britannia és Japán védelmi és biztonsági együttműködését.
A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint a megállapodás egyik sarkalatos fontosságú eleme, hogy lehetővé válik a két ország számára fegyveres erők állomásoztatása egymás területén, és ennek révén mód nyílik az eddigieknél nagyobb kiterjedésű, összetettebb hadgyakorlatok közös tervezésére és kivitelezésére.
Rishi Sunak hivatalának közleménye szerint Nagy-Britannia az első európai ország, amellyel Japán ilyen típusú - egymás területéhez is viszonos hozzáférést biztosító - védelmi együttműködési megállapodást köt. Az egyezmény előkészítése tavaly májusban, még a kettővel ezelőtti brit miniszterelnök, Boris Johnson hivatali idejében kezdődött, és az előkészítő munka most jutott el a megállapodás aláírásáig.
A Downig Street kiemeli, hogy a brit-japán védelmi szerződés megkötése előtt alig néhány héttel állapodott meg Nagy-Britannia, Japán és Olaszország a Global Combat Air Programme (globális harcirepülőgép-program) nevű kezdeményezésről, amelynek célja újgenerációs harcirepülőgép-típus közös kifejlesztése.
A londoni kormányfői hivatal szerdai tájékoztatása szerint Rishi Sunak és Kisida Fumio kétoldalú megbeszélésén várhatóan szóba kerül Nagy-Britannia csatlakozása az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (CPTPP) nevű szabadkereskedelmi szerveződéshez. London 2021. február 1-én, egy évvel a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után terjesztette be hivatalosan csatlakozási folyamodványát a CPTPP-hez.
A megállapodás eredeti, Csendes-óceáni Partnerség (TPP) nevű változatát hosszú évekig tartó tárgyalások után 2016. február 4-én, az új-zélandi Aucklandben írta alá az ázsiai-csendes-óceáni térség 12 állama. Az aláírók között volt az Egyesült Államok is, de Donald Trump volt amerikai elnök választási ígéretéhez híven 2017 januárjában, első munkahetének első napján aláírta azt a rendeletet, amelynek alapján az Egyesült Államok kilépett az egyezményből.
A többi 11 ország képviselői 2018. március 8-án parafálták az Egyesült Államok nélküli csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezet fenntartásáról szóló megállapodást. Az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség névvel újraformált megállapodásnak Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr és Vietnam a tagja.
Az 500 millió lakosú CPTPP-csoport évenként előállított együttes hazai összterméke (GDP) hozzávetőleg 13 500 milliárd dollár; ez a világgazdasági szintű GDP-érték mintegy 13,4 százaléka. (MTI)