A tavalyi év volt az 5. vagy a 6. legmelegebb év a mérések kezdete óta, a 2014 óta eltelt 8 év pedig a valaha mért legmelegebb 8 év volt a világon – közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO).

Az ENSZ szakosított szervezetének – az éghajlatváltozással foglalkozó európai Copernicus program, az amerikai meteorológiai hivatal (NOAA) és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) adatait felhasználó – jelentése szerint az emelkedő hőmérsékletek tendenciája folytatódik, mivel rekordmennyiségű üvegházhatású gáz található a légkörben.

A WMO nem sorolta be a 2022-es évet, mert az egyes évek között gyakran olyan kicsik a különbségek, hogy nehéz őket pontosan rangsorolni. A WMO hat kategória szerint végzi a besorolást, egyesek szerint a tavalyi év az 5., míg mások szerint a 6. legmelegebb év volt.

Az iparosodás előtti időszakhoz (1850-1900) viszonyított 1,15 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedéssel 2022 nem döntötte meg a 2016-os 1,3 fokos rekordot. Ez feltehetően a La Nina csendes-óceáni időjárási jelenségnek tudható be, ami hőmérséklet-csökkentő hatású.

A tavalyi év volt a nyolcadik egymást követő olyan év, amiben a globális átlaghőmérséklet legalább 1 fokkal meghaladta az 1850-1990 között feljegyzett adatokat.

A globális átlaghőmérséklet 2013 és 2022 között 1,14 fokkal volt magasabb az iparosodás előtti időszakénál. A WMO jelentése szerint 2011 és 2020 között a növekedés 1,09 fokot tett ki.

A Copernicus program szerint Európában 2022 a valaha feljegyzett második legmelegebb év volt, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban és Olaszországban is új rekordok születtek az átlaghőmérséklet terén.

Petteri Taalas, a WMO főigazgatója felhívta a figyelmet azokra a nehézségekre, amiket 2022-ben Kínában, Európában, Dél-Ázsiában, Észak- és Dél-Amerikában meg máshol tapasztalt rekordmeleg, illetve az Afrika szarván tapasztalt tartós szárazság jelentett.

Kánikulák és aszályok korábban is léteztek, de az általános éghajlatváltozás miatt az extrém időjárási jelenségek egyre súlyosabbak és sűrűbbek lesznek.

Petteri Taalas szerint fontos a természeti katasztrófákra való felkészülés. Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27) António Guterres ENSZ-főtitkár több mint 3 milliárd dolláros tervet jelentett be, amivel 2027-ig előrejelző rendszereket lehet kiépíteni világszerte. Most csak a 193 tagállam felének van ilyen rendszere, „ami tovább súlyosbítja a gazdasági és emberveszteségeket” – írta az WMO főigazgatója. (MTI)