A Fülöp-szigetek négy újabb támaszpontjához ad hozzáférést amerikai katonáknak
Négy újabb Fülöp-szigeteki támaszponthoz férhetnek hozzá amerikai katonák egy Washington és Manila közötti új egyezség értelmében.
Az egyezséggel Washington besimította az amerikai szövetségek ívét, ami az északi Dél-Koreától és Japántól a déli Ausztráliáig terjed – írja a BBC. A lap szerint a hiányzó láncszem a Fülöp-szigetek volt, ami a két legnagyobb potenciális gyulladásponttal (Tajvannal és a Dél-kínai-tengerrel) határos, és a megállapodás – ami részben visszafordítja az USA több mint 30 évvel ezelőtti távozását a korábbi gyarmatokról – nem kis ügy.
„Az USA és szövetségesei most Kínát próbálják ugyanúgy elvágni a világtól, ahogy annak idején a Szovjetuniót is körülzárták” – írta Király András 2021 őszén az amerikai hadsereg környékbeli műveleteiről.
A mostani bejelentést nem sokkal az ázsiai körúton lévő Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és ifjabb Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnök, valamint Austin és Fülöp-szigeteki kollégája, Carlito Galvez manilai találkozója után tették.
Fülöp-szigeteki és amerikai tisztségviselők a megállapodást bejelentő közös közleményben csak annyit közöltek, hogy az új támaszpontok a délkelet-ázsiai ország „stratégiai térségeiben” vannak.
A két ország között 2014-ben kötött védelmi megállapodás eddig öt támaszpont használatát tette lehetővé amerikai katonáknak. A megállapodás keretében az USA több mint 82 millió dollárt (29 milliárd forint) fordított az öt bázis infrastruktúrájának fejlesztésére.
A megállapodás emellett lehetővé teszi a közös gyakorlatokat, az üzemanyag-tárolást, és – meghatározott időtartamra – szállást is biztosít.
Az egyeztetések utáni sajtótájékoztatóján Austin közölte: a megállapodás segít abban, hogy a Fülöp-szigeteken állomásozó amerikai katonák gyorsan és hatékonyan tudjanak segítséget nyújtani az itt élőknek például természeti katasztrófák esetén is.
Austin a Washington és Peking között kiújult feszültség közepette látogatott a Fülöp-szigetekre. Az elnökkel folytatott megbeszélésén Washington fontos szövetségesének nevezte a Fülöp-szigeteket, amivel szorosak a kapcsolatai, és a Biden-kormányzat a kapcsolatok további mélyítésén dolgozik.
„Készek vagyunk segítséget nyújtani, ahogy csak tudunk”
– mondta a miniszter az elnöknek, aki a maga részéről leszögezte: a Fülöp-szigetek – és az egész ázsiai és csendes-óceáni térség – jövője nem képzelhető el az USA nélkül.
Kína és a Fülöp-szigetek vitában áll az energiaforrásokban és halban gazdag, stratégiai fontosságú Dél-Kínai-tengerrel kapcsolatban, amin évente sok milliárd dollárnyi árut szállítanak. Peking a terület szinte egészét magának követeli, de a Fülöp-szigetek, akárcsak Vietnam, Malajzia és Brunei is igényt tart bizonyos területekre.
Kína figyelmen kívül hagyta a hágai Állandó Választottbíróság ítéletét, ami 2016-ban Manila igényét ismerte el jogosnak. A manilai kormány december végén jelentette be, hogy megerősíti tengeri katonai jelenlétét, miután Peking elkezdte lakatlan területek betelepítését a vitatott hovatartozású Spratly-szigeteken és környékén. (BBC, MTI)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.