Csütörtökön Budapestre érkezett Samantha Power, az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (United States Agency for International Development – USAID) vezetője, az amerikai külpolitika befolyásos szereplője.

Power kétnapos látogatása során civil szervezetek vezetőivel, gimnazistákkal, független újságírókkal és az amerikai nagykövetség munkatársaival találkozott, mielőtt péntek délután on record válaszolt a média néhány kérdésére.

A találkozó után az igazgató miniszterekkel találkozott, köztük Varga Judit igazságügyivel és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmivel.

A látogatás egyik apropóját az adta, hogy az USAID decemberben a közép-európai térségben, így Magyarországon is újraindította tevékenységét, és „a jogállamiság védelmén, a demokratikus intézmények, a civil társadalom, valamint a független média megerősítésén dolgozó, független magyar partnerszervezeteket támogat”.

Power budapesti látogatása annyiban váratlannak volt mondható, hogy az amerikai nagykövetség nem sokkal a landolása előtt jelentette be érkezését, és hivatalos kormányzati találkozóiról is csak a pénteki sajtóeseményen értesülhetett a nyilvánosság.

Az igazgató a sajtótájékoztatóját azzal kezdte, hogy az amerikai kormány nevében megköszönte a magyar mentőalakulatok munkáját Törökországban és Szíriában. Hét magyar csapat dolgozik a mentésen a földrengés sújtotta területeken, és már 32 embert mentettek ki a romok alól, mondta Power, aki szerint a nemzetközi mentőalakulatok kooperációja is példázza, hogy a globális kihívások leküzdéséhez szoros együttműködésre van szükség.

„Az amerikai–magyar kapcsolatok fontosak, alakulásuk azonban aggodalommal tölt el bennünket” – mondta Power, visszautalva találkozóira a független civilek képviselőivel, újságírókkal és korrupcióval foglalkozó szervezetekkel. Kiemelte, hogy ezeknek a szervezeteknek a működése kulcsfontosságú minden jól működő demokráciában, mert az állampolgárok rajtuk keresztül tudják ellenőrizni saját kormányuk tevékenységét. Power találkozott gimnazistákkal és az LMBTQ-közösség tagjaival, és biztosította őket, hogy az Egyesült Államok ki fog állni a jogaikért.

A magyar kormánynak az élet minden területét átpolitizáló hozzáállása megosztó és káros, mondta Power, hozzátéve, hogy erről beszélni fog a miniszteri találkozói során is. Azt is kifejtette, hogy többen beszéltek neki arról találkozói során, hogy a kormány módszeresen fojtja meg a társadalmi párbeszéd csatornáit; megemlítette ezen belül, hogy független médiumok voltak kénytelenek bezárni az elmúlt években.

Power bejelentette, az amerikai kormány 20 millió dollárral fogja támogatni a demokratikus intézményrendszer jobb működéséért és a jogállamiságért küzdő civil szférát és a független médiát a közép-európai térségben. Az erről szóló döntés a két nagy párt konszenzusának eredményeként született meg az amerikai kongresszusban, mondta.

A 444 kérdésére, hogy saját kormányának értékrendje szerint Magyarországot továbbra is plurális demokráciának tekinti-e, Power nem adott egyértelmű választ, helyette arról beszélt, hogy az USAID vezetőjeként és a kormány nemzetbiztonsági tanácsának tagjaként a tapasztalata egyértelműen az, hogy azokban az országokban, ahol a plurális demokrácia intézményei jól működnek, az állampolgárok számon tudják kérni a vezetőiket, fékek és ellensúlyok érvényesülnek, az állampolgárok általánosságban szabadabbak és nagyobb jólétben élnek.

„Itt tartózkodásom alatt tájékozódtam a politikai és gazdasági helyzetről, az állampolgároknak az orosz-ukrán háborúról, a jogállamiságról és a demokráciáról alkotott véleményéről, és elmondhatom, hogy sokan aggódnak a médiát és a civil szektort, valamint a jogállamiságot ért támadások miatt”.

Az AFP arról kérdezte Powert, mi a véleménye Szijjártó Péter külügyminiszter nyilatkozatáról, miszerint David Pressman amerikai nagykövet véleménye a magyar kormány külpolitikájáról „irreleváns”.

Power azt válaszolta, a mindenkori nagykövet mindig az Egyesült Államok elnökének véleményét tolmácsolja, az amerikai értékeket és érdekeket képviseli, és célja, hogy elősegítse az amerikai–magyar kapcsolatok javulását.

„Azt is tisztán kell látnunk, mi történik a szomszédban: Oroszország éveken át hazudott a szándékait illetően, és közel egy éve nyers pusztítást végez egy szuverén ENSZ-tagországban; szándékosan infrastruktúrákat rombol le a tél és a legnagyobb hideg közepén. Ahonnan az oroszok kiszorultak, tömegsírokat hagytak maguk után. Világosan kell beszélnünk. Ez a jó és a rossz harca. Háborús bűnöket követnek el civilekkel szemben a szomszédban. Pressman nagykövet ez ellen szólal fel, és ezzel kiáll a demokratikus értékek és az emberi jogok képviselete mellett.”

Power a Magyar Nemzet kérdésére elmondta, kétnapos útja során nem találkozott ellenzéki politikusokkal. A válasza részeként azonban kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya nem támogat sehol ellenzéki pártokat, támogat ellenben független intézményeket és olyan szervezeteket, amelyek a demokrácia és a jogállam erősítését a céljuknak tekintik.

Az USAID-et vezető Samantha Power korábban újságíró és hadi tudósító is volt; 2003-ban a Harvard kutatójaként Pulitzer-díjat kapott könyvéért (A Problem from Hell: America and the Age of Genocide), amiben az amerikai külpolititka XX. századi népirtásokra adott (vagy elmaradt) válaszreakcióit elemezte.

2008-ban lépett politikai pályára: már elnöksége előtt Barack Obama külpolitikai tanácsadójaként dolgozott, kormányában emberi jogi ügyekért felelt, 2013-ban az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete lett, 2017-ig viselte pozícióját.

A fejlesztési ügynökség vezetőjeként Joe Biden kormányában Power elsősorban, de nem kizárólag a fejlődő országok támogatási programjait koordinálja, tagja az elnök nemzetbiztonsági tanácsának, és tapasztalt diplomataként befolyással bír a külpolitika általános irányának kijelölésére is.