Orbán már a kínai béketervet is fontosnak tartja

A miniszterelnök azt mondta, a bőség zavarával küzd most is, de a legfontosabb Ukrajna kérdése. Azt mondta, régóta gondolkodik, miért nem tudnak egy malomban őrülni ebben az ügyben, holott evidens, mi Magyarország érdeke. A kormányfő azt mondta, könnyű zsákmány lenne, de inkább elengedi a Jobbik frakcióvezetőjének válaszul felírt gondolatát. De persze elmondta, hogy a donyecki népszavazásra a Jobbik elnöke ment el.

Orbán azt mondta, most vált világossá előtte, miért nem őrölnek egy malomban. Orbán szerint az ellenzékiek úgy beszélnek Ukrajnáról, hogy a helyébe képzelik magukat, mintha Magyarországról beszélnének. Orbán szerint az a probléma, hogy nem tesznek különbséget Ukrajna és Magyarország között, hogy egy szintre teszik őket. Nem gondolkozhatunk a két országról ugyanúgy – mondta. Orbán azt mondta, tiszteljük az ukránokat, segítjük őket, de Ukrajna érdekei sosem előzhetik meg Magyarország és a magyar emberek érdekeit, nem fogjuk tönkre tenni magunkat senkinek az érdekében. Orbán szerint a nemzetközi politikában az egyetlen helyes megközelítés, hogy Magyarország az első. Orbán szerint sajnáljuk az ukránokat, szolidárisak vagyunk velük, egy határig.

Orbán szerint két dologban egyetértés van a jobb- és baloldal között: 1. olyan európai biztonsági rendszert akarunk, amiben nem kell félnünk orosz fenyegetéstől, 2. nem akarunk közös határt Oroszországgal, legyen köztünk valami, ezt akár hívhatjuk Ukrajnának. Orbán szerint az ellenzék szerint háborúval, a Fidesz szerint tűzszünettel jutunk el ide. Orbán szerint az első lépés a tűzszünet, amíg az van, meg lehet kezdeni a béketárgyalásokat.

Orbán az inflációról azt mondta, 10 intézkedésből 6 a kis- és középvállalkozásokat támogatja: többek között kedvezményes hitelt, kamatstopot vezettek be, az agráriumban hiteltörlesztési moratóriumot vezettek be, a turisztikai kkv-knál pedig a fejlesztési hozzájárulás fizetését felfüggesztették. Orbán szerint komolytalan azt állítani, hogy semmit sem tesznek.

Orbán említette, hogy a Jobbik azt kérte, a kormány legyen európaibb, amire Orbán azt mondta, hogy a Jobbik szokott EU-s zászlót égetni. „De mégis!” – mondta.

Az MSZP-s Tóth Bertalan azt mondta, iránytű nélkül sodródunk. Orbán erre azt mondta: „Csak annyit tudok mondani: bezzeg az MSZP!”

A Momentum elnökének azt mondta: az inflációt az év végére egyszámjegyűvé fogják csökkenteni, és Magyarországon azért magas az infláció, mert magas iparosítási, nagy energiaigényű gazdaságpolitikát folytat, ezt az utat választottuk, ebből ez szükségszerűen következik. Orbán szerint az a kérdés, hogy az inflációt a stratégiai célokat nem föladva csökkentsük. „Higgyék el, ez meg fogja hozni az eredményt!” – mondta.

Orbán szerint a párbeszédes Tordai Bence ténybelileg tévedett. Orbán a recesszióról azt mondta, 2022-ben 4,6 százalékos növekedés volt, ami nem recesszió, főleg hogy az EU-ban ez 3,6 százalék volt. Orbán szerint negyedéves bontásokban technikai számok vannak, ezt ő megérti, de a cél, hogy 2023-ban is legyen növekedés, reményeik szerint legalább 1,5 százalékos.

Arról is beszélt, hogy mi a zöld energia. Mivel az EU szerint ebből nem lesz elég, a nukleáris energiát semlegessé tették, tehát az a zöld politikával nem áll ellentétben. De a szénhidrogénre alapuló energiát is elfogadták átmenetileg – mondta. Orbán szerint amikor minden energia zöld lesz, akkor sem tudjuk teljesen kikapcsolni a fosszilis energiát, mert a feszültségnek állandónak kell lennie kedvezőtlen időjárás esetén is. Orbán szerint a zöld energia bizonyos értelemben a legdrágább energia, úgyhogy a zöld ügy egy kicsit bonyolultabb annál, mint ahogy Tordai mondja.

Az LMP-s Kanász-Nagy Mátéról azt mondta, hosszabb beszélgetésre lenne szükség. Orbán szerint amit ő mondott, az nettó külföldiberuházás-ellenesség. Orbán szerint meg kell erősíteni a nemzeti tőkét és be kell hozni a külföldi beruházásokat is. Ha lenne 50-80 millió emberünk, lehetne másodlagos kérés, de 10 milliós országként az a kérdés, hogy hova tereljük a külföldi tőkeberuházást, milyen iparba és az ország melyik területére. Azt mondta, képzeljük el Győrt, Kecskemétet vagy Esztergomot külföldi beruházások nélkül. „Gratulálok!” – mondta Orbán, aki szerint Kanász-Nagy nem komolyanvehető.

Nehéz időket élünk, ilyenkor nem a hivalkodás a helyes magatartás, de nemzetközi versenyképesség-kutatók szerint Magyarország a gazdaság komplexitását tekintve a világ tíz legjobb országa között van – mondta Orbán, aki szerint ezért van külön innovációs miniszter, és ezért kell az egyetemeket fejleszteni, mert ez biztonságot ad Magyarországnak.

A Mi Hazánkról azt mondta, hogy az a NATO-csatlakozást (pontosabban tagságot) nem támogatja. Erről azt mondta, vizsgálják felül, mert a NATO nélkül Magyarország katonai biztonsága még évtizedekig nem biztosítható. Szerinte ha nincs képességünk és akaratunk megvédeni magunkat, akkor a NATO sem véd minket, de ha van, akkor megvédenek. (Szerinte ezért is hiba Ukrajnát egy szintre emelni velünk.) Orbán szerint előkerül majd Ukrajna NATO-tagságának kérdése is, hiszen már az EU-csatlakozás kérdése is terítéken van. Orbán szerint a NATO további keleti bővítését tízezerszer kell meggondolnunk, nehogy egy határvita a keleti végeken berántson minket egy háborúba. Orbán szerint viszont Svédország és Finnország kérdése nem jelent biztonsági kockázatot Magyarország számára.

Orbán azt mondta, Dúró Dórával egyetért a családtámogatások fontosságáról. Azt kérte, értse meg, hogy 2023 nem a szociális támogatások, a családtámogatási rendszer szélesítésének az éve, mert háború van, infláció, és azért kell harcolni, hogy legyen gazdasági növekedés. Orbán szerint óriási bravúr, hogy legalább egy családtámogatási elemmel bővült a rendszer.

Végül azt mondta, ez a négyéves ciklus két időszakból áll majd: a 2022-es és 2023-as év nagyon nehéz, a 2024-es és 2025-ös év pedig sokkal nagyobb gyarapodást is hozhat.

A Fidesz frakcióvezetője is szót kért. Kocsis szerepe az volt a frakcióvezetők felszólalásai után, hogy még a miniszterelnöki viszontválasz előtt bevédje a kormányfőt, ami a közvetítés során különösen szórakoztatóra sikeredett, mivel Orbán a kameraképen épp előtte helyezkedett el.

Kocsis azzal kezdte, hogy Orbán és a Fidesz egy békepárti nyilatkozatot készül az országgyűlés elé terjeszteni, őrült nyomás közepette, mert Európa fegyverszállításokat követel, politikai össztűz alatt áll Magyarország, és ezt csak egy parlamenti határozat segíthet ezt visszaverni.

Rögtön aggodalmát is fejezte ki, hogy a baloldalra ezúttal sem lehet majd számítani, csakúgy mint a migrációs válság és a koronavírus idején, mert nekik mindig egy másik ország érdekei a fontosak.

Kocsis ezután kiosztott néhány személyes megjegyzést Gyurcsánynak, aki miniszterelnökként szerinte lapított a 2008-as grúziai agresszió idején, sőt, magánlátogatásra utazott Moszkvába; a momentumosokat egy Fekete-Győr momentummal vette elő, amikor a politikus zuhannyal próbálta letisztítani elektromos rollerét, de kapott beszólást a „dollárokért ANTIFA-érdekeket védő” párbeszédes Tordai Bence is.

Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője azt mondta, a zagyvaság akkor is zagyvaság marad, ha azt márvánnyá akarja nemesíteni a nagyravágyás. Az ürességet nem tölti meg tartalommal a hatalom – mondta. Gyurcsány szerint is béke kell, kérdés, hogy a gyilkosé vagy az áldozaté. A DK elnöke szerint a Fidesz-KDNP valójában a gyilkos békéjét akarják, azt akarják, hogy Ukrajna adja meg magát. Rongy gondolat, rongy magatartás. Trianoni békét akarnak Ukrajna rovására – mondta a kormánypártiakról, akiket szemforgatóknak nevezett. Gyurcsány azt akarja, hogy Oroszország menjen haza, majd arra utalt, hogy Orbán 1989-ben hazaküldte az oroszokat. A DK most is ezt akarja.

Gyurcsány szerint Orbán tartozik egy mondattal: „A haza nem előadó, Magyarország nem eladó, Ukrajna nem eladó.” Szerinte nyomasztó kérdés, miért áll Orbán a „gyilkos orosz elnök” pártjára, miközben Európában mi vesszük legdrágábban a gázt Oroszországtól. „Mi van itt?!” – tette fel többször a kérdést a paksi bővítésre és az „orosz kémbankra” is utalva. Ha a kormányfő nem önálló, akkor a haza sem az – mondta Gyurcsány, aki szerint az ilyen kormánynak és kormányfőnek buknia kell. A DK tesz érte – ígérte Gyurcsány, aki szerint tőlük távol áll a harcos ellenfélkeresés.

Szerinte Orbánnak nincs érdemi mondanivalója az oktatás, az egészségügy válságára, Magyarország külső és belső elmagányosodására. Gyurcsány azt mondta, ők hazafiak, és a hazafiak szemben állnak a Fidesszel. Aki hazafi, az velünk van – mondta.

A Mi Hazánk nevében Dúró Dóra azzal kezdte felszólalását, hogy Orbán Viktor több kérdésben is ellentmondásosan nyilatkozott. Elsőként Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról beszélt, és aggodalmát fejezte ki, hogy a miniszterelnök meg akarja szavaztatni ezeknek a szerződéseknek az elfogadását a frakciójával. Duró szerint „ez mélyítené a konfliktust, az eszkaláció felé mutatna” - Orbánnak inkább meg kellene gondolnia, nem lenne-e jobb, ha Magyarország nemmel szavazna a csatlakozási szándékokra.

Duró szerint be kell rendezkedni a háborúra, mert már az IMF is azzal számol, hogy Oroszország éveken át képes lesz még finanszírozni azt.

A képviselő ezutánkicsit személyesebbre vette a felszólalását, és Orbánt egy rossz focistához hasonlította, aki a buckás pályára és a páratartalomra fogja a vereséget. Az inflációra utalt, ami már a szankciók bevezetése előtt emelkedni kezdett, különös tekintettel az élelmiszerek inflációjára. Duró szerint elégtelen a családtámogatási rendszer is, mert a teljes termékenységi arányszám csökken, és szomorúan konstatálta, hogy Orbán feladta 2018-as álmát a 2,1-es termékenységi arányszámról.

Annak a tanárnak az ügyéről is beszélt, aki egy eltávolított TikTok-videóban egy 15 éves diákkal való viszonyáról beszélt, és akinek az Észak-budapesti Tankerületi Központnál ezért felmondtak. Duró szerint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom már öt éve jelezte az esetet a KLIK-nek és a gyermekvédelemnél is, mégsem történt lépés, így aztán fontosabb lenne a törvények betartatása akár az újabbak megalkotásánál is.

Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke már napirend előtt is az akkumulátorgyárak káros hatásairól beszélt, most nagyjából megismételte, amit nem sokkal korábban már elmondott.

A politikus szerint az orosz hitelből épülő Paks II. adja el a megtermelt áramot az akkumulátorgyárakat működtető kínaiaknak, akik profitálnak a gyártásből. Nem látja, ebből Magyarországnak hogyan lesz haszna.

Elismételte, hogy az akkumulátorgyárak működéséhez rengeteg vízre van szükség.

A Párbeszéd frakcióvezetője szokott vehemenciával vetette bele magát a kérdezésbe, és rögtön azzal kezdte, hogy képviselői minőségében elhívta az akkumulátorgyárak ügyében összehívott esti parlamenti vitára Orbánt.

Tordai Bence szerint Magyarország súlyos állapotban van, és becsapják magukat a fideszesek, ha ezt nem veszik észre. A tények azt mutatják Tordai szerint ugyanis, hogy összesen három európai ország van technikai recesszióban, közülük az egyik pedig Magyarország, ahol megélhetési válság tombol: 25 százalék az infláció, szemben a 9 százalékos uniós átlaggal, az élelmiszerek inflációja pedig közel 50 százalékos, ami háromszorosa annak, ami átlagosan Európában mérhető. A probléma Tordai szerint az, hogy a bérek és a nyugdíjak növekedése meg sem közelíti ezeket a számokat.

A párbeszédes politikus ezután arról beszélt, hogy Orbán szerint ugyan 181 ezer forint energiatámogatást kapnak a családok, de a valóságban ez kevesebb mint 30 ezer forint. „Ez sokaknak számít, ne becsüljük le, de kevésbé számítana, ha a nyugdíjemelés képletét nem tévesen választanák meg, és ha az általános bérszínvonal nem lenne a második legalacsonyabb az unióban. Csak Bulgáriával tudunk versenyezni már”.

Tordai azzal zárta felszólalását, hogy az országnak megújuló energiaforrásokra van szüksége és fordulatra. Szerinte Orbán saját szavazóival is szembemegy, amikor a szankciók ellen kelti a hangulatot, miközben megszavazza azokat, és „le kéne szállni a putyini lóról”, mert sok magyar szekunder szégyent érez a kormány oroszbarát külpolitikája miatt.

A Momentum elnöke azzal kezdte, hogy megkérdezte, jól érti-e, hogy Orbánnak nincs ötlete se a megélhetési válság, az egészségügy problémáinak megoldására? Megjegyezte, a miniszterelnök nem ejtett szót sem a pedagógusokról, sem a debreceni akkumulátorgyárról, sem a Völner-ügyről. Beszélt viszont a genderkérdésről, ahelyett, hogy a mehghatározó ügyekkel foglalkozna. Milyen miniszterelnök az, aki ennyi év után is folyton mást hibáztat az ország problémáiért? Akár az ellenzéket, akár Soros Györgyöt, akár Brüsszelt? - kérdezte Gelencsér.

A háborúról szerinte Orbán folyamatosan csak végtelenül üres frázisokat ismételget. „Elítéli Oroszországot, de mégse, támogatja Ukrajnát, de mégsem”. Miért nem ment még el Kijevbe? Mitől fél? Lehet, hogy amíg Putyin meg nem engedi neki, egy szalmaszálat sem mer arrébb tenni? - kérdezte a pártelnök. „Hol van az a bátor fiatal, aki az oroszokat hazaküldte?”

Mivel maradt szabad némi felhasználható ideje, azt arra használta volna fel, hogy 60 másodperces csenddel adózzanak a háború áldozataira, de ez nem igazán jött össze. Tordai Bence, a következő felszólaló szabadkozott is kicsit, hogy át kell vennie a szót.

Az MSZP frakcióvezetője szerint a kormány bódult állapotban van, tagjai nem látnak ki a hajó kormánya mögül és hamarosan minden utas áldozat lesz. Tóth Bertalan elismételte, hogy Magyarország a világ 5 pénzügyileg legsérülékenyebb országa között van jelenleg - és ez nem ellenzéki lózung, tette hozzá, hanem a jegybank elnökének állítása.

Tóth szerint csökkennek a reálbérek, a minimálbér már a románoknál is magasabb, az egész unióban nálunk a második legalacsonyabb, közben infláció van, válságban az oktatás és az egészségügy és a jogállam is.

„Nem jönnek a felzárkózáshoz szükséges uniós források és a helyreállítási alap pénzei. Veszélybe került az Erasmus program a magyar egyetemek számára, a kormány politikája miatt elszigetelődik az ország az unióban” - mondta Tóth.

Szerinte Orbán azt ígérte, hogy megtartja a rezsicsökkentést, de megszüntették, miközben az áram árát 30 százalékkal, a gáz árát 100 százalékkal emelték, és ez sem lózung, tette hozzá, mert a KSH mondja ezt.

„Az SZJA visszatérítést az infláción keresztül már visszaszedték ÁFA-ban. A régióban már nálunk a legmagasabb az energia ára” - folytatta Tóth, aki ezután az élelmiszerek áráról beszélt. Szerinte nem szabad kivezetni az alapvető élelmiszerek árstoppolását, november óta 50 százalék az élelmiszer-infláció, háromszorosa az uniós átlagnak. Ellenkezőleg: az MSZP szerint szükséges az élelmiszer-ársapkák fenntartása, ésújabb termékek bevonása is indokolt. Tóth azt is kérte a kormánytól, hogy csökkentse 0-ra az alapvető élelmiszerek ÁFA-ját.

A Jobbik frakciójából Lukács László György reagált Orbán Viktor beszédére. A képviselő elmondta, pártja álláspontja, hogy csak a nyomor elleni háború lehet mindig igazságos. Oroszország Ukrajna ellen indított agressziója viszont egy igazságtalan háború.

Lukács szerint Orbán szeret a békéről beszélni, de azt mindenki tudja, hogy a valódi békéhez egy sokkal hosszabb folyamat vezet. Feltette a kérdést: ha nem Ukrajna, hanem Magyarország lenne Oroszországgal határos, ő melyik négy megyét adná oda a békéért cserébe? Mert Ukrajnában most ez a helyzet. A képviselő szerint a magyar kormány feltűnően jó viszonyt ápol Oroszországgal, és ez nem segíti a magyar emberek gondolkodását.

Lukács úgy véli, a miniszterelnök a gazdasági adatok sorolása során nem beszélt arról, hogy a közelmúltban bezártak több mint 600 postafiókot, számos és rendőrségi épület, háziorvosi ügyeleteket szüntetnek meg, és nem beszélt az Európa-rekorder inflációról sem. Amit a kormány rendszeresen a szankcókhoz köt, pedig már a háború előtt is elhangzott, hogy infláció lesz. A kormány viszont elmulasztott megtenni azokat a lépéseket, melyekkel a nagyobb bajokat meg lehetett volna akadályozni.

4-5 év alatt 120-ról 261-re nőtt az elkövetők száma, váltott témát Orbán. A kormány szerinte világos utasítást adott, hogy az összes ilyen ügyet derítsék fel. Elvárjuk, és személyesen is elvárom a tankerületi vezetőktől, iskolaigazgatóktól, hogy védjék meg a gyerekeket - mondta a miniszterelnök

Az egész genderpropagandát nem szabad félvállról venni, viccként kezelni, komoly dologról van szó, hívta fel a figyelmet. Tavaly április 3-án volt egy (érvénytelen - M.G.) gyermekvédelemi népszavazás, ahol a magyarok túlnyomó többsége nemet mondott. Ha a világ megbolondul, ha Brüsszel mentegeti a menthetetlent, Magyarország akkor is maradjon normális. Orbán az összes frakciót arra kérte, hogy legyenek együttműködök a gyermekek védelme érdekében.

Arról is beszélt, hogy Törökország a „barátunk, sőt, szövetségesünk”, és a magyarok az elsők között léptek, rengeteg ember életét mentették meg a mentőcsapataink, büszkék vagyunk rájuk. Nekünk magyaroknak mindig, de háborús idékben különösen ki kell állnunk a honfitársainkért. Gyászoljuk a frontvonalban meghalt magyarokat. És még most is érik a magyarokat atrocitások, csorbítják a nyelvhasználati jogot, leváltják az igazgatókat. A kárpátaljai magyarok több tiszteletet érdemelnek- hívta fel Orbán a figyelmet.

2023-ban egyszerre kel megküzdeni a szomszédos háborúval, az inflációval és a déli határokat érő migrációs nyomással. Ki kell állni honfitársainkkal. 2023 veszélyes esztendő, minél időszerűbb, az Alaptörvény parancsa: legyen béke, szabadság és egyetértés.

Profitrekordokat döntenek az energiacégek - folytatta a miniszterelnök, aki szerint a nemzetközi energiaipari nagyvállalatok éves nyeresége a szankciós politika hatására egy év alatt 500 milliárd dollárról 834 milliárdra növekedett.

Ezt a szankciós profitot a kormányfő szerint többségében az európai vállalatok és emberek fizetik meg amerikaiak javára. A megnövekedett árakon keresztül a nagy nemzetközi cégek és bankok is extra nyereségre tesznek szert, folytatta Orbán, leszögezve, hogy ennek egy részét Magyarországon is el fogják vonni. „Ezt tesszük bele a rezsivédelmi alapba és támogatjuk a rászoruló magyar vállalkozásokat” - mondta.

Orbán elismételte, hogy ipari korszerűsítési programot fog megvalósítani, és ehhez még több energiára lesz szükség: ezért gázturbinás erőműveket kell üzembe állítani, Azerbajdzsánnal megállapodást kötöttek új szállítmányokról, Paks 2-t felpörgetik.

Ezután kijelentette, hogy az Északi Áramlat felrobbantása terrorakció volt, ami akár előfordulhat a magyar-szerb határon átfutó déli interkonnektorral is, arra figyelni kell, „de ha ez megtörténik, azt nem lehet majd úgy elmismásolni, mint ahogy az az Északi Áramlat esetében történt”.

A miniszterelnök azzal folytatta, hogy Magyarország nem szigetelődött el el a világ békét akaró nagyobbik részétől. Fontosnak nevezte Kína béketervét. Támogatja, hogy a háború kitörésének évfordulóján a Parlament rögzítse, hogy Magyarország a béke pártján áll és ki akar maradni a háborúból.

"Bele akarnak minket préselni a háborúba" - fogalmazott Orbán. Ezt akarják szerinte a spekulánsok is, akik keresni akarnak, és ezért támogatják a médiát és a civil szervezeteket. Naponta provokálják Magyarországot, de ne üljünk fel, tartsunk ki.

A kormány számos inflációellenes döntést hozott. Európában van, aki kivár, és van aki beavatkozik, Orbán szerint mi ide tartozunk. ?int mondta, tudatában vagyunk a kockázatoknak, de képesek vagyunk a megfelelő pontokon, optimális mélységben beavatkozni a gazdaság szövetébe. Az inflációt nem tudjuk megszüntetni, a bajt Brüsszel szabadította ránk a szankciókkal. Nem értünk egyet a szankciókkal, azok Európát találták el, bár Oroszországot célozták. Drágítja a termelést, a szállítást, emiatt emelkednek a termékek és szolgáltatások árai. Ez egy dominó, ami végigszalad Európán. Amíg vannak szankciók, az infláció nem szüntethető meg. Ezért kell beavatkoznunk a gazdasági folyamatokba.

Minél magasabb a termelés, annál több energiára van szükség - folytatta Orbán. Ahol imortálni kell az energiát, ott különösen megszenvedik az inflációt, ezért nagyobb nálunk a mértéke az átlagosnál. Az év végére egyszámjegyűre azért vissza tudjuk vágni az inflációt, ígérte. Eddig ezért 20 intézkedést hoztunk, 10 munkahelyvédelmit és 10 családvédelmit. Orbán ezután fel is sorolta mindet.

A miniszterelnök beszéde elején az elmúlt két hónap történéseit foglalta össze. Folytatódott a háború, újabb szankciókat fogadtak el, mondta, a gáz ára pedig a háború előtti árak háromszorosára növekedett - és ezzel párhuzamosan megindult az infláció.

Orbán elmondása szerint Magyarország 4000 milliárddal többet költött energiára mint egy évvel korábban, és ezt a pénzt „Brüsszel vette ki a magyarok zsebéből”.

A miniszterelnök szerint a Nemzeti Konzultáció egyértelmű választ adott arra, mit gondolnak a szankciós politikáról a magyarok.

Ezután a gazdasági eredményeket méltatta: 2022-ben 4,6 százalékos volt a gazdaság növekedése, a munkahelyek és az exportteljesítmény is nőtt, húsz éve nem volt olyan magas a tőkebehozatal, mint az elmúlt évben, és még a költségvetési hiányt és államadósságot is sikerült csökkenteni. Futotta 15 százalékos nyugdíjemelésre és a családtámogatások körének bővítésére is.

A háború egy éves évfordulójára rátérve azzal kezdte, hogy ez a háború rossz az ukránoknak, rossz az oroszoknak, a magyar embereknek, Európának, az egész világnak, emberek halnak meg, százezrével. Mégis, Európa lépésről lépésre belesodródik a háborúba: „vannak, akik már tankokat küldenek, terítéken vannak a vadászrepülők, és ha így folytatódik, hogy lesznek, akik csapatokat is akarnak majd küldeni Ukrajnába”.

Magyarországnak szerinte ki kell maradnia ebből: „nem szállítunk fegyvereket, a magyar kormány a béke pártján áll, szeretnénk, ha a háborúnak vége lenne, mert itt nem győzhet senki, csak a vesztesek és veszteségek száma nő napról napra, emberek halnak meg, infláció van, és gazdasági válság fenyeget”.

Orbán szerint, ha ez folytatódik, a hiperinfláció és a gazdasági összeomlás fenyegetés állandósul, a háború könnyen világméretűvé válhat, azonnali tűzszünet kell és béketárgyalások.

Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló szenvedélyes beszédet mondott nem sokkal az orosz-ukrán háború kitörésének első évfordulója után. A szószóló hangsúlyozta, Oroszország agresszor, az orosz hadsereg egy független európai országot támad, városokat, falvakat rombol le, de az ukrán nép tartja magát. Emlékeztett rá, hogy eddig közel 18 millióan kényszerültek elhagyni szülőföldjüket.

A képviselő szerint nincs kétség afelől, hogy Ukrajnának nemzetközi segítségre van szüksége a „magából kikelt, megvadult agresszor” Oroszországgal szemben. A háborút Dávid és Góliát harcának nevezte, de az ukránok kitartanak „fagyban-sötétségben”, mert hisznek a szabad jövőben, területi integritásukban. Hozzátette, köszönik azt a segítséget, amit Magyarországtól kapott az ukrán nemzet.

Grexa Liliána beszélt arról is, hogy az ukrán menekülteknek sok alaptalan támadást kell elviselniük, mert az orosz propaganda befészkelte magát Magyarországra is, de úgy látja, a magyarok többsége ennek nem ül fel.

A képviselőnek Magyar Levente, a külügyi tárca államtitkára válaszolt: azt mondta, a magyar kormány mindig is kiállt Ukrajna területi integritása mellett, és nem ismeri el az ukrán területek annexióját. Elismerik az ukrán nép csodálatraméltó kitartását, de attól még Magyarország továbbra is „a béke pártján áll”, nem támogatja a konfliktus eszaklációját, ezért fegyvert sem szállít az országnak. Ezután hosszan sorolta, milyen segítséget nyújt a magyar állam Ukrajnának.

- kezdi is beszédét.