Alekszandr Lukasenka fehérorosz és Hszi Csin-ping kínai vezető „mélységes aggodalmát” fejezte ki az orosz-ukrán háború miatt, és rendkívüli érdeklődést mutatott a béke mielőbbi megteremtése iránt, jelentette a BelTA fehérorosz állami hírügynökség. Lukasenka elnök amúgy mélységes aggodalmai közepette valójában aktív részese Oroszország Ukrajnával szembeni agressziójának: az orosz hadsereg felvonulási terepként használja országát, ahonnan rakétákat, légitámadásokat is indít, és innen indította Kijev elleni rohamát is.

Lukasenka a kínai elnökkel való találkozó után azt mondta, hogy országa „teljes mértékben támogatja” az ukrajnai háború befejezésére irányuló pekingi tervet. Kína a múlt héten jelentette be a béketárgyalásokra vonatkozó tervét. A 12 pontból álló dokumentum minden ország szuverenitásának tiszteletben tartását sürgeti. Nem mondja ki konkrétan, hogy Oroszországnak ki kell vonnia csapatait Ukrajnából, de elítéli az egyoldalú szankciókat. Kína béketervét a nyugati országok általános bizalmatlansággal fogadták.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a terv egyes részeivel egyetért, ugyanakkor jelezte, találkozna Hszivel, hogy megvitassák a béketervet.

Lukasenko háromnapos látogatására azt követően került sor, hogy Kína szeptemberben, több hónappal az ukrajnai háború után, felértékelte a Fehéroroszországgal fenntartott kapcsolatát. A BBC Monitoring elemzése szerint Fehéroroszország nagyon magasan áll Kína nemzetközi kapcsolatainak hierarchiájában, közvetlenül Oroszország alatt.

Lukasenka Putyin kulcsfontosságú szövetségese a konfliktus kezdetétől fogva, miközben Kína megpróbált semlegesnek tűnni, kijelentve, hogy támogatja mind a szuverenitást, mind a nemzetbiztonsághoz való jogot. Peking nem ítélte el az orosz agressziót, sőt, közvetett módon támogatja háborús erőfeszítéseiket. A kínai állami média több elemzés szerint aktívan propagálta az orosz álláspontot a háborúról.

A kínai kormány határozottan visszautasította az Egyesült Államok múlt heti állításait, miszerint fegyver- és lőszerszállításokat küldene Oroszországnak.
„Nem fogadjuk el az Egyesült Államok ujjal mutogatását a kínai-orosz kapcsolatokkal kapcsolatban, nemhogy a kényszerítést és a nyomást” - mondta a kínai külügyminisztériumi szóvivő. A kínai cégeket azzal is vádolják, hogy kettős felhasználású technológiát - olyan termékeket, amik polgári és katonai célokra egyaránt felhasználhatók, például drónokat és chipeket - szállítanak Oroszországnak.

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere is diplomáciai körúton van, Kazahsztánba és Üzbegisztánba látogatott. Üzbegisztánban tartott beszédében megjegyezte, hogy a háború mély aggodalmat keltett az egész régióban, és hangsúlyozta az USA elkötelezettségét a szuverenitás mellett. A közép-ázsiai országok jelenleg is kereskedelmi kapcsolatokat ápolnak Oroszországgal és Kínával. A háború alatt azonban nagyrészt semlegesek maradtak, betartották a nyugati szankciókat, és nyugtalanságukat fejezték ki a szintén volt szovjet állam, Ukrajna orosz megszállása miatt. (BBC)