Irán történetében először találtak lítiumtartalékot az országban, a kormány szerint a lelőhely körülbelül 8,5 millió tonnányit tartalmazhat az értékes fémből. Ezt nyilatkozta legalábbis Mohamed Hadi Ahmádi, az ipari, bányászati és kereskedelmi minisztérium képviselője az állami tévének. Ha a szám megfelel a valóságnak, akkor
Teheráné a világ negyedik legnagyobb lítiumtartaléka Bolívia (39 millió tonna), Chile (19,9 millió) és Argentína (12 millió) után, beelőzve Ausztráliát (7,7 millió) és Kínát (6,7 millió),
írja a Quartz gazdasági lap a Standard & Poor Global elemzőcég adatai alapján.
A tartalék felfedezése fontosnak bizonyulhat az iszlamista ország nyugati szankcióktól meggyötört gazdaságára nézve, ugyanis a lítium a 21. század egyik legkeresettebb nyersanyaga. A jelenleg gyártott elektromos járművektől a laptopokon át a mobiltelefonokig gyakorlatilag az összes hétköznapi eszköz akkumulátorának gyártásához szükség van rá.
A fém piaci ára rendkívüli mértékben megnőtt az utóbbi években, nagyrészt az elektromos járművek terjedése és a nyugati országok károsanyag-kibocsátási céljainak egyéb hatásai folytán. A McKinsey kutatóintézet tavalyi adatai szerint csak 2020 és '21 között 550 százalékkal emelkedett a lítium ára. 2022-ben az akkugyártás első számú alapanyagának számító lítium-karbonát tonnánkénti ára meghaladta a 75 ezer dollárt (26 millió 900 ezer forint).
A nemzetközi gazdasági rendszertől elszigetelt Irán nagyot profitálhat az értékes fém exportálásából, és nemzetközi alkupozícióját is erősítheti. Ez attól függ, hogy melyik országnak és mennyit lesz képes eladni, ha a Nyugat esetlegesen a lítiumra is kiterjesztik a szankcióit. Még kérdéses, hogy pontosan milyen minőségű és mennyire költséghatékony kinyerni az iráni tartalékot, de a mennyisége már önmagában figyelemre méltó, jegyezte meg Thomas Chandler, az SFA Oxford tanácsadócég energetikai szakértője.
Irán szövetségesei is jól járhatnak. Kína Teherán közeli gazdasági szövetségese és a világ legnagyobb elektromosautó-piaca egyben. Peking az utóbbi időben nagy erővel fektet be lítiumforrásokba, hogy elláthassa növekvő akkumulátoriparát. Például az immár Magyarországon is jól ismert Contemporary Amperex Technology januárban több mint egymilliárd dollárt rakott a bolíviai akkugyártás elindításába. (Bolíviában csak a lítium kinyerése zajlik.)
Iránnak vélhetően amúgy is szüksége lesz kínai befektetésre az újonnan talált lítium kinyeréséhez és feldolgozásához, ugyanis nincs annyi erőforrása, hogy ekkora mennyiséget kezeljen, írja a Quartz. Irán a földgáz és a kőolaj terén is a legnagyobb tartalékokkal rendelkező országok közé tartozik, azonban a szankciók miatt a világpiacihoz képest nyomott áron kell eladnia fosszilis energiahordozóit, elsősorban azokat is Kínának.