Orbán: A háborúval át akarják szerkeszteni Európa hatalmi szerkezetét

Nem kell félnetek, jó lesz - így zárta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján tartott beszédét Orbán Viktor, a Bánk Bánt idézve. A miniszterelnök szokásos éves gazdasági nagy beszédében az ukrán háború körüli putyinista konteóktól a Matolcsy Györggyel való vitáin át az akkugyárak és az azokat megtöltő vendégmunkások kérdéséig sok mindenről beszélt. Alapvető üzenete azonban az volt, hogy a magyar gazdaságban minden a lehető legnagyobb rendben, siker sikert követ, és ez, a pillanatnyi nehézségek ellenére, a jövőben is folytatódni fog.

Ki indította a háborút, és miért?

Orbán beszédének viszonylag az elején letudta annak legmeredekebb részét, amikor arról értekezett, hogy nézete szerint Európa hatalmi és gazdasági szerkezete szempontjából mit is jelent a háború. Pontosabban, hogy miért “robbantották” ki a háborút.

"De ha jól ránézünk arra, hogy mi történik, akkor láthatjuk, hogy Európa hatalomszerkezetének újraszerkesztése zajlik. Nem egyszerűen egy háború van, ez csak a felszín, ez az újságok és a publicisztikák szintjén van így. Meg persze az elvesztett életek szintjén, ami jelentős.""De valójában az még nem világos, hogy már ezzel a céllal is robbantották-e ki a háborút, vagy csakidő közben derült ki, a háború alkalmas eszköz arra, hogy teljesen újjászerkesszék Európa hatalmi gépezetét és hatalmi szerkezetét."Ebből és abból, amit a miniszterelnök ezután mondott, logikusan az következik, hogy szerinte nem Oroszország robbantotta ki ezt a háborút, bár arra csak halvány utalásokat tett, hogy akkor mégis kicsoda. Ennek a hatalmi átszerkesztésnek ugyanis egy fontos eleme Európa, az európai gazdaság leválasztása az orosz nyersanyagokról és energiáról. Orbán szerint eddig Európa gazdaságának egyik fundamentuma volt az olcsó orosz nyersanyag- és energiaellátás, ami a fejlett európai technológiát fűtötte, ez az együttműködés volt az európai gazdasági siker kulcsa. Ezzel a technológiával és az olcsó energiával egy német-francia tengely uralta Európát, ez volt a hatalmi szerkezet Orbán szerint.

Ezt most átszerkesztik valakik, úgy, hogy első lépésben leválasztják Európát az orosz gazdaságról. "Ettől persze még nyersanyag kell, meg energia is kell, csak máshonnan jön, s az egyik függést lassacskán, de biztosan fölváltja egy másik irányú függés." Orbán itt még mindig nem mondta el, ez milyen irányú. A háború pedig már olyan, egy évvel ezelőtt még abszurditásnak hangzó szcenáriókat is valószínűvé tett, hogy Ukrajna, "már ami abból marad", az EU és a NATO tagja lehet.

Ukrajnából és Lengyelországból pedig kialakulhat egy olyan közép-európai gazdasági központ, ami lakosságát tekintve nagyobb, mint Franciaország és Olaszország együtt, és Németországgal is fölveheti a versenyt. Orbán szerint pedig azok, akik az orosz gazdaságot levágják az EU-ról, a kínai gazdasággal is hasonlókat terveznek, ha pedig ez megtörténik, az a német gazdaság számára komoly kihívást jelenthet. "Ennek az új közép-európai, észak-közép-európai térségnek egyébként hatalmas a gazdasági potenciálja, ide adva még az újjáépítésből fakadó pénzügyi lehetőségeket, meg fogja közelíteni Németországét."

E mellé a skandináv NATO-bővítéssel (amit a magyar kormány amúgy támogat, bár ugye, mint tudjuk, erről "viták" voltak a Fidesz frakciójában) új biztonságpolitikai zóna is kialakul, Skandináviától a balti államokon és Lengyelországon át Ukrajnáig és Romániáig.

Ebbe az egész gondolatmenetbe Orbán azért kezdett bele, hogy az európai-orosz gazdasági kapcsolatok helyreállításának lehetőségeiről beszéljen, és mindezek alapján ez szerinte érthető igény lenne, de messze van a realitásoktól. "Ezért a magyar külpolitikának meg a magyar gazdaságpolitikának majd nagyon sokat kell gondolkodni azon, hogy milyen típusú kapcsolatrendszert tud egyáltalán létrehozni és fönntartani Oroszországgal a következő 10-15 évben." "Most nyilvánvalóan a mi érdekünk, számos okból, alapvetően persze energetikai okokból, az, hogy a kapcsolatrendszerből minél többet mentsünk át. De hogy ez sikerül-e, meddig sikerül? Erre ma senki nem tud választ adni."

A vendégmunkás csak az utolsó megoldás lehet

Orbán Viktor előtt a konferencián felszólalt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki arról beszélt, hogy Magyarországnak a következő 1-2 évben nagyjából 500 ezer fő új munkaerőre van szüksége. Orbán szerint ez rengeteg kérdést vet föl, és ebben nagyon határozottnak kell lennie a kormánynak, "mert a gazdasági észszerűség csak az egyik szempont".

"Ha önök láttak már vendégmunkásokkal megterhelt vagy följavított nyugat-európai országokat, akkor láthatják, milyen dilemmákkal kell szembenézni, és emellett nem mehet el a politika becsukott szemmel." Orbán szerint ezért a vendégmunkások behozatala csak azután merülhet fel megoldásként, ha a belső munkaerő-tartalékokat már kiaknáztuk. Mindez azért is érdekes okfejtés, mert a kormány már lehetővé tette bizonyos munkaerő-kölcsönző cégeknek, hogy 15 országból könnyített eljárással hozzanak vendégmunkásokat az országba, és ez már zajlik is, többek között az akkugyárakban. Orbán beszédében ez még csak egy jövőbeli, bár sürgető dilemmaként jelenik meg, de a kormánynak vannak megoldási javaslatai arra, hogyan lehet elkerülni, hogy külföldről kelljen behozni dolgozókat.

Orbán a közmunka-programban részt vevőket nem tekinti ilyen belső tartaléknak, ami lényegében a legfelsőbb szintű beismerése annak, hogy amivel eredetileg indokolták a közfoglalkoztatás kialakítását, vagyis hogy az embereket visszatereljék az elsődleges munkaerőpiacra, nem jött be, vagy nem is volt soha igaz. Földrajzi tartalékok viszont Orbán szerint vannak, ezért van az, hogy most az ország keleti felére, a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc háromszögbe irányítják a nagy ipari beruházásokat, azután pedig felkészülhet Békés megye.

A miniszterelnök belső tartalékként gondol a határon kívüli magyarokra is, mert szerinte van "magyarországi" és "magyar" gazdaság, utóbbi pedig nagyobb, mint az ország területe. Orbán szerint a Magyarországon dolgozó szerbiai és romániai vendégmunkások nagy része is magyar, ezért rájuk nem is vendégmunkásként kellene gondolni. És ha csak ezek a belső területi tartalékok és a határon túli magyarok jelentette tartalékok is kiürültek, akkor lehet máshonnan vendégmunkásokat beengedni, azt is nagyon óvatosan.

"Magyarország a magyaroké. A munkahelyek is elsősorban a magyaroké, és a magyar gazdaságnak elsősorban a magyar embereknek kell munkát adnia. Csak utána jöhet mindenki más." Orbán arról is beszélt, hogy Magyarországnak el kell kerülnie a "nyugat-európai csapdát", hogy oda azért mentek vendégmunkások, "mert a helyiek, mondjuk úgy, hogy a bennszülöttek, azok bizonyos fajta munkákat már nem hajlandóak elvégezni. Na, ezt a luxus nem engedhetjük meg magunknak."

"Hogyha kényelmi okokból hozunk be idegen munkaerőt, akikből aztán ki tudja, mennyi ragad itt, akkor anélkül, hogy észrevennénk, pont úgy, mint a nyugatiak, szépen, kulturálisan aláaknázzuk a saját életünket."Minden munkát magyaroknak kell elvégezniük, és ha az a munka kényelmetlen, akkor többet kell fizetni érte. "Nem adhatunk a külföldieknek előnyt a magyarokkal szemben. Ez nagyon fontos."

Vita Matolcsyval

Orbán Viktor többször utalt a kormány és a jegybank közötti vitákra. Például amikor arról beszélt, hogy a kormány nem lett szocialista vagy kommunista, nem gondolja, hogy a gazdaság szereplői és a piac helyett tudja irányítani és finanszírozni a magyar gazdaságot. Viszont ahhoz, hogy a piac tudja finanszírozni az államot és a beruházásokat, alacsonyabb kamatokra lenne szükség, hogy kitermelhető kamatok mellett juthassanak hitelhez a vállalkozások. Viszont mivel ez nem áll rendelkezésre, Nagy Mártonnak kell gyármentő programokkal és egyéb lépésekkel előállnia.

Később aztán explicit is beszélt a Matolcsy Györggyel és az MNB-vel folytatott gazdaságpolitikai vitákról, amelyek szerinte vannak, nem is baj, hogy vannak, és el is lehet majd simítani őket. Orbán szerint az elmúlt nagyjából 7 évben Magyarországon nem voltak gazdaságpolitikai viták, lényegében azért, mert minden rendben ment. A 2010-es évek nagy átalakításai után beállt egy gazdasági működés, az irányokról nem kellett vitatkozni. Most viszont más a helyzet, először a járvány, aztán a háború miatt. A vita viszont ilyen helyzetekben normális dolog.

"Szokatlan nekünk, de nem kell fölcsattannunk azon, hogy mondjuk a jegybankelnök úr - aki egyébként is egy színes egyéniség, nem lehet mondani, hogy unalmas előadó lenne - felajzza a hallgatóságot, és mond mindenféléket." - mondta Orbán Matolcsy parlamenti beszédére utalva. Ez szerinte normális, mert a jegybank a jelenlegi gazdasági helyzetet máshogy kívánja kezelni, mint a kormány. A miniszterelnök olvasatában a jegybank úgy látja, hogy minden infláció monetáris természetű, amit a gazdaságban lévő pénzmennyiség szűkítésével, vagyis magas kamatokkal lehet kezelni. Orbán azt mondta, ezt nem nevezné sokkterápiának, "de a történelmi előzmények okán akár így is nevezhetném". A kormány meglátása szerint viszont a nemzetközi energiaárak emelkedése és a szankciók miatt van infláció, "legalább felerészben", amin viszont nem segít a monetáris szigor.

"Ezt meg kell beszélnünk, erről beszélünk egymással. Azt nem állítom, hogy dűlőre is jutottunk volna, de zajlik a monetáris és a fiskális politikának ez az összehangolása. És a végén ez be is fog következni, mert ha ez nem következik be, és szétfelé futnak a lovak, akkor előbb-utóbb a kocsi az árokban köt ki."

Orbán lát reményt a megegyezésre, már csak azért is, mert a legutóbbi adatok alapján (amelyek szerint a januári 25,7 százalékról 25,4-re csökkent az infláció) a kormány inflációt csökkentő lépései működni kezdtek, és ha csökken az infláció, egyszerűbb lesz megállapodni a jegybankkal. A miniszterelnök azt mondta, reméli, hogy nem csapja be magát, és valóban hosszabb távon is csökken majd az infláció.

Orbán ígéretekkel zárta a beszédét a Bánk bán idézet előtt (ami amúgy arról híres, hogy egy vessző áthelyezésével teljesen más értelmet kap, de ebbe a miniszterelnök nem bonyolódott bele). Ezek a következők voltak:

• „A háborúból ki fogunk maradni. Nagy nyomás lesz. Préselni foglak bennünket, de elég erősek vagyunk. Miután nem koalíciós kormányunk van, elég erősek vagyunk, hogy kimaradjunk a háborúból.”
• „A szankciókat ott, ahol sérti Magyarország érdekeit, továbbra is sikeresen meg fogjuk vétózni.”
• „Az orosz energiaellátást fönn fogjuk tartani.”
• „A rezsicsökkentett árakat képesek leszünk finanszírozni.”
• „A 4,7 milliónyi munkahelyet képesek leszünk megvédeni, sőt növelni fogjuk.”