Angol nyelvű cikkben magyarázza Kovács Zoltán államtitkár, miért helyes, hogy a magyar parlament még nem hagyta jóvá Svédország NATO-csatlakozását. A kormány oldalán megjelent szövegben három pontba gyűjtötte az érveit.

Először is - Orbán Balázshoz, a miniszterelnök politikai igazgatójához hasonlóan - svéd politikusok nyilatkozatait idézi az elmúlt évekből, amelyek elmarasztalták a magyar kormányt. Kovács értelmezése szerint „diplomáciai eszközökkel támadták Magyarországot, és politikai befolyásukat felhasználva sértették a magyar érdekeket”.

Felidézi, hogy a mostani svéd miniszterelnök ellenzéki politikusként arra szólította fel az EU-t, hogy helyezzen nyomást a magyar kormányra, egyik párttársa pedig támogatta a feltételességi mechanizmust, és a magyar uniós támogatások felfüggesztését javasolta.

„És hogy mivel érvelnek?” - teszi fel a kérdést Kovács, majd egy svéd minisztert idéz, aki azt mondta: „A xenofób és nacionalista magyar kormány továbbra is sérti a jogállami elveket”.

„Bármit is jelentsen ez” - szól Kovács kommentárja.

Az államtitkár második érve úgy szól, hogy repedezni kezdett a „morális felsőbbrendűség”, ami szerinte „legjobb esetben is nevetséges”. Azt írja: nem a magyar kormány rendezett nyilvános Korán-égetést, amikor éppen Törökország támogatását próbálta megszerezni a NATO-csatlakozáshoz.

Kovács ezzel azt a benyomást kelti, mintha a svéd államnak bármi köze lenne a stockholmi Korán-égetéshez, ami januárban diplomáciai botrányhoz vezetett.Valójában egy svéd szélsőjobboldali párt vezetője égette el a Korán egy példányát a török nagykövetség előtt, egy olyan tüntetésen, amit a Kurd Demokratikus Közösségi Központ szervezett azért, hogy felhívja a figyelmet a Törökországban élő kurdok problémájára.

A pártvezér, Rasmus Paludan utólag azt mondta, nem az ő ötlete volt a Korán-égetés, hanem egy újságíróé, aki az orosz rezsim befolyása alatt álló Russia Todaynek is dolgozik. Vagyis a NATO-t megrengető eset mögött egy orosz kötődésű propagandista állt.

Még a Kovács által belinkelt cikkben is szerepel, hogy a svéd miniszterelnök és a külügyminiszter elhatárolódott a könyvégetéstől, hozzátéve, hogy a szólásszabadság elve szerintük erre az esetre is kiterjed. Kovács ennek csak a második felét idézi, amivel szerinte „igazolták a Törökországgal szembeni provokációt”.

Kovács végül arról ír, hogy hiába küldtek parlamenti delegációt Svédországba, a stockholmi kormány továbbra sem elég tisztelettudó, sőt zsarolásként állítják be a magyar kormány ténykedését. Szerinte a svédeknek muszáj változtatniuk a hangvételükön.

A magyar parlament hónapokon át tartó időhúzás után jóváhagyta a finn NATO-csatlakozást, és Gulyás Gergely miniszter legutóbb azt mondta, a tavaszi ülésszakban a svédekre is rábólinthatnak.