orosz-ukrán háború
Április végéig meghosszabbította a kormány az élelmiszerárstopot
2022 december 13., 21:25
Orbán sem hisz az orosz gazdasági adatoknak
A miniszterelnök pénteken ismét bement az állami rádióba, hogy sokadszorra is bemondja: a béke pártján áll. Megjegyezte, hogy az uniós tisztségviselőktől érkező „direkt és indirekt zsarolások mindennaposak, bele akarnak bennünket préselni ebbe a háborúba”. De megnyugtatott mindenkit, hogy a magyar parlament ellenáll ennek, most éppen egy határozattal.
Annak ellenére, hogy Orbán Viktor békét követel, most arról beszélt, hogy konkrét béketerv nincs a fejében: „A magyar álláspont nem arról szól, hogy nekünk van egy javaslatunk, hogy milyen békeszerződést kell majd kötni a tárgyalások végén. A mi álláspontunk az, hogy legyen tűzszünet. Tehát nem a béketárgyalásokról kell most beszélni, hanem a tűzszünetről. Oda kellene eljutnia a világnak és oda kellene eljuttatni a megtámadott Ukrajnát és a támadó Oroszországot, hogy legyen tűzszünet, ne haljon meg több ember. És ha van tűzszünet, akkor van esély arra, hogy kigondolják a béketárgyalások kereteit.”
Orbán szerint ellentmondó hírek vannak arról, pontosan milyen állapotban is van az orosz gazdaság a szankciók után:
„Eleve az orosz gazdaságból származó adatok megbízhatósága is kétséges. Eleve mindig is az, mert az egy más típusú világ, mint a mienk. Másfelől egy háborúban végképp nem várható, hogy igazat mondjanak a saját gazdasági nehézségeikről. Hát nem is mondának szerintem.”
De a szankciók hatásainak felmérését általában bonyolult feladatnak tartja. Az Irán elleni szankciók megítéléséhez is évek kellettek.
„A politikában az a közbölcsesség, hogy a legnagyobbakat az emberek választás előtt hazudnak, horgászat után és háború közben.”
Nem tartja elvárhatónak a háborúzó felektől, hogy hitelesen tájékoztassák a külvilágot, miközben a túlélésükért küzdenek. Ezért óvatos lenne az orosz gazdasági helyzet megítélésében.
A miniszterelnök abból indul ki, hogy a 2015-ös szankciók után Oroszország három év alatt kiépítette a saját mezőgazdasági és élelmiszeripari rendszerét, ezért ha ma Magyarország oda akarna exportálni, vagy nem sikerülne, vagy sokkal nehezebben, mint a szankciók előtt. Ezért szerinte végzetes hiba alábecsülni az orosz gazdaság alkalmazkodóképességét.
Végül elmondta, hogy az árstopok hasznosak, mert segítenek az infláció csökkentésében, ugyanakkor zavarokat is okoznak az ellátásban. De amíg az infláció nagyon magas, ezeket nem lehet kivezetni. Az élelmiszereknél úgy szüntetik meg a hatósági árazást, ahogy csökken az infláció. A banki hitelekhez hasonlóan. A kivezetés ütemén Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter még dolgozik.
A kormány legutóbb április 30-ig hosszabbította meg a kristálycukor, a búzafinomliszt, a finomított napraforgó-étolaj, a házi sertéscomb, a csirkemell, a csirke far-hát, a csirkehát, a csirkefar, a csirkeszárnyvég, a 2,8 százalékos tehéntej, a tyúktojás és a krumpli hatósági árát.