„Az ami itt történik az tűrhetetlen, az elfogadhatatlan, az megengedhetetlen, aljas, alávaló. Senki ne áltassa magát, aki ebben a dologban részt vett, vagy az előkészítésében közre működött, hogy ő tiszta marad. Mindenkinek tudnia kell, hogy a Magyar Rádióba nem a jobboldal vonult be, hanem a szélsőjobboldal. Az, aki ma átveszi az irányítást főszerkesztő-helyettesként, nem újságíró, hanem udvaronc, szervilis pártszolga, jellemfogyatékos ember.”
Így szólalt fel Mester Ákos 1994. március 4-én reggel kilenc után a Magyar Rádió épületének egy túlzsúfolt, cigarettafüstös szobájában miután P. Szabó József szerkesztő felolvasta a 129 kirúgott rádiós kolléga nevét. A hallgatóságban többen elsírták magukat. A kilencvenes évek médiaháborújának egyik legdrámaibb szakaszát közvetlen közelről rögzítették a kamerák.
Az MDF-kormány szinte megalakulása óta hadakozott a vele jellemzően kritikus közszolgálati médiával. Ennek az egyik utolsó fejezete volt a Rádió sztárműsorvezetőinek eltávolítása. Egy nappal az elbocsátások előtt, 1994. március 3-án egyszerre tüntettek és ellentüntettek a Rádiónál. A demonstrálók a „készülő politikai hátsó szándékú tisztogatás" miatt, az ellendemonstrálók „Liberálisok kifelé!, Magyarok befelé!” szlogennel vonultak utcára. Az utóbbiak között Horváth Gyula színész, a korszak MIÉP-tüntetéseinek állandó résztvevője volt az egyik hangadó, aki a videóban a maga jellegzetes stílusában meg is szólal, miután teátrálisan rágyújt egy cigarettára: „Nagyon szépen kérem a hölgyet….Tegyetek már valamit a gyűlöletetek ellen! Ez melyik izé? Fekete doboz, piros doboz, jó doboz, kék doboz? Ellenség, nem ellenség? Melyik? Washington? Moszkva? Melyik?”
A másnap bejelentett leépítést a Rádió vezetése költségcsökkentéssel indokolta, de a valódi ok mindenki számára egyértelmű volt.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!