Sanna Marin szociáldemokratái elvesztették a finn parlamenti választást
A vasárnapi finn parlamenti választás a várakozásoknak megfelelően három nagy párt fej fej melletti küzdelmét hozta - akárcsak négy évvel ezelőtt, amikor a szociáldemokraták nyertek a szélsőjobboldali Finnek Pártja és a jobboldali Nemzeti Koalíció előtt.
A választást a konzervatív Nemzeti Koalíció nyerte a szélsőjobboldali Finnek Pártja és Sanna Marin miniszterelnök pártja, a Finn Szociáldemokrata Párt előtt.
Finnországban rendre többpárti koalíciókkal lehet csak biztosítani a kormányzáshoz szükséges több mint 100 mandátumot a 200 fős képviselőházban, legutóbb például öt párti koalíció élén kormányzott Sanna Marin. Hatalomra kerülésekor 34 éves volt, Finnországnak sosem volt ilyen fiatal miniszterelnöke, és a világon is ő volt a legfiatalabb vezető. Pártjánál népszerűbb, bár megosztó személyiség.
Marin sikeresen vezette át országát a koronavírus-járványon, az orosz-ukrán háború kirobbanása után határozottan támogatta az ukránokat, akárcsak a finn parlament összes pártja, a szélsőjobboldalt is beleértve. Abban sem volt vita, hogy Ukrajna szabadságharcát fegyverrel is támogatni kell. Marin nevéhez fűződik, hogy Finnország felvételét kérte a NATO-ba.
A három nagy párt több mandátumot szerez a négy évvel ezelőttinél - még a harmadik helyezett szociáldemokraták is. A zöldek, a Baloldali Szövetség és a Centrumpárt viszont jelentősen rontottak, ők mindannyian tagjai voltak Marin koalíciójának.
A koalíciós tárgyalások talán még a választásnál is izgalmasabbak lesznek.
A Nemzeti Koalíció egymaga természetesen nem tud kormányt alakítani, de a Finnek Pártjával sincs meg a kormányzáshoz szükséges mandátum. A Nemzeti Koalíciónak ráadásul van egy szárnya - ők a Fidesznek is komoly ellenfelei voltak az Európai Néppártban -, akik nem tolerálják a Finnek Pártja bevándorlásellenességét. A Nemzeti Koalíció a szociáldemokratákkal (és más kisebb pártokkal) is összefoghat, ebben az esetben viszont gazdaságpolitikai kérdésekben lennének nagyon a véleménykülönbségek.
Néhány további érdekesség:
- A finn parlamentbe ugyanaz a kilenc párt jutott be, mint négy évvel ezelőtt, a nyolc legnagyobb parlamenti párt pedig 2003 óta változatlan - közöttük csak a sorrend változott.
- A három nagy párt kezd elszakadni a többiektől: 2019-ben hármuknak 117 mandátumuk volt, most várhatóan 137 lesz.
- A Nemzeti Koalíció 1919 óta indul a választásokon, de 2011 után csak most másodszor tudott győzni.
- A választáson való részvétel az elmúlt választásokhoz hasonlóan ismét 70 százalék fölött volt - köszönhetően az előzetes választásoknak, amikor március végén egy sor helyen le lehetett adni a szavazatokat, a választópolgárok negyven százaléka így már vasárnap előtt leadta szavazatát.