Váratlanul nagy sikernek bizonyult a japán medvehúsautomata

Japánban híresen sokféle dolgot árulnak automatából, de a friss feketemedvehús még ott is olyan ritkaságnak számít ezen a fronton, hogy a helyi médiában is nagy sztori lett egy sikeres vidéki medveautomata.

A helyszín Észak-Japán hegyes vidéke, Akita tartományban, ahol legálisan lőhető évi néhány feketemedve. A húszezres lakosságú Szemboku kisváros vasútállomásán tavaly novemberben a Soba Goro nevű helyi étterem helyezett üzembe egy olyan automatát, ami friss medvehúst árul, a környékbeli vadászok zsákmányát. Az étterem ugyanis felvette a fogásai közé az ősi helyi specialitásnak számító, garantáltan szabadtartású alapanyagot. Az automata pedig egyfajta reklám azon utasoknak, akik felfigyelnek a szokatlan árucikkre, de egyből azért nem főznének otthon mackópörköltet, étteremben viszont megkóstolnák. Észak-Japánban egyébként medvekonzervet és instant medvecurryt is kapni.

Nézőpont kérdése, hogy drágának tekintjük-e a 2200 jenért, vagyis durván 5800 forintért adott negyedkilós csomagokat, amik a gasztronómiai kérdésekben igényes helyi média szerint egyaránt tartalmaznak száraz és zsírosabb-szaftosabb-kötőszövetesebb húsrészeket.

Japánban a feketemedve helyi alfaja él és nem számít ritkának: a szigetország két legnagyobb szigetén becslések szerint durván tízezer példány élhet. Bár a japán medvék is mindenevők, jellemzően főleg növényekkel, bogyókkal táplálkoznak. Ez az alfaj aránylag kicsinek számít, a japán feketemedvék testsúlyra nagyjából ember méretűek. És relatíve veszélytelenek az emberre nézve. 2020-ban - a vadászatokat nem számolva - húszezer ember-medve találkozást jegyeztek fel, ezeknek 2 halálos áldozata és 158 sérültje volt.

Az érdeklődő magyar háziasszonyok és - urak kedvéért mondom, hogy az egyik legtradicionálisabb japán medverecept a rántott hús mackóból. Ehhez leginkább a hátszínből érdemes szeleteket vágni, egészen vékonyra kiklopfolni, majd panko morzsás bundában, olajban kisütni.