A svéd igazságügyi minisztérium csütörtökön bejelentette, hogy a svéd legfelsőbb bíróság jóváhagyásával hozzájárul egy török állampolgár kiadatásához, ugyanakkor elutasított egy másik kérelmet. A kiadatások voltak Törökország egyik fő követelése a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásához. A tagállamok közül a törökökön kívül már csak Magyarország nem szavazta meg.
A Törökországnak kiadott 29 éves Omer Altunt egy török bíróság tavaly 15 évi börtönre ítélte őt egy olyan bűncselekményért, ami Svédországban csalásnak felel meg. A kiadatáshoz azzal a feltétellel járultak hozzá, hogy Omer Altun ügyét újratárgyalják törökoroszági visszatérése után.
A svéd állampolgárságú Mehmet Zakir Karayel kiadatását vsizont a svéd kormány elutasította. Az 51 éves férfit Törökország azzal vádol, hogy egy fegyveres terrorszervezet tagja. A svéd igazságügyi minisztérium indoklása szerint ugyanis a hazai törvények alapján svéd állampolgár nem adható ki külföldi országnak. Törökország általában keményebb fellépést vár el a svédektől a kurd aktivistákkal szemben, akiket a török vezetés terroristáknak tart.
Svédország legkevesebb két török állampolgárt adott ki Törökországnak az elmúlt évben, és több másik kiadatási kérelmet elutasított. Ez utóbbiak között volt a Zaman nevű napilap volt főszerkesztője is, akit Törökország azzal vádol, hogy köze volt a Recep Tayyip Erdogan török elnök elleni 2016. évi államcsínykísérlethez.
Az ukrajnai orosz invázió után Svédország és Finnország - több évtizedes semlegességével felhagyva - kérte csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez. A magyar kormány ilyen konkrétan nem határozta meg, miért nem szavazta meg a svédek csatlakozását, Gulyás Gergely legutóbb annyit mondott, hogy bizalomerősítő lépésekre van szükség. (ORF/MTI)