Ha valakinek úgy tűnik, hogy zsarolni próbálja Magyarország a svédeket a NATO-csatlakozásuk blokkolásával, az jobb ha tudja, hogy Gulyás Gergely szerint ennek még a látszatát is el akarja kerülni a kormány. Egyszerűen csak arra vár a kormány vagy a Fidesz, vagy csak néhány, meg nem nevezett fideszes képviselő, hogy valamivel engeszteljék ki a svédek. De azt találják ki a svédek, hogy mivel. Addig is várunk. Ez derült ki a csütörtöki kormányinfón.

Honnan jutottunk a sehova?

Szép hosszú története van már annak, hogy a számos esetben (pl. a kata eltörlése, orvosi kamara meggyengítése) villámgyors magyar parlament hogyan váltott csigatempóba Finnország és Svédország NATO-tagsága ügyében.

A két skandináv ország az orosz fenyegetettség miatt szakított semlegességével és kérte közösen felvételét a katonai szövetségbe májusban. A magyar kormány júliusban javaslatot is nyújtott be a NATO-bővítésre, de Kövér László aztán egyszerűen nem vette napirendre a kérdést. Miközben a NATO-tagországok sorra ratifikálták a bővítést, itthon komoly terelés kezdődött. Előbb azt találták ki, hogy társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a kérdést, hiszen az EU éppen ennek hiányát rója a magyar kormány szemére más ügyekben. (Hogy érkezett-e bármilyen javaslat a társadalmi egyeztetésen, arról semmit sem tudni.) Már itt érezni lehetett, hogy a magyar kormány összetolta az egyre élesebb EU-s vitát az ezzel semmilyen összefüggésben nem lévő NATO-bővítéssel.

A következő kifogás az volt, hogy az Európai Bizottság által elvárt jogszabálymódosítások annyira lekötik a dunaparti törvényhozást, hogy egyszerűen nem fér bele a NATO-bővítés megszavazása, de persze majd ősszel valamikor azért sort kerítenek rá. Ez nem történt meg, a Fidesz rendre leszavazta a napirendre vételt.

Majd hirtelen előállt a tavaszi ülésszak előtt összetartásra elvonuló Fidesz-frakció az elképzelhetetlennel: nyilvánosan arra hivatkoztak, hogy hiába szeretne valamit a kormány (történetesen a NATO-bővítést), a képviselők egy része bizony megmakacsolta magát. Hogy kik, az sosem derült ki, aki névvel megszólalt, az mind azt mondta, hogy ő támogatja, dehát többekben kételyek merültek fel.

Orbán Viktor maga is azt mondta február végén - a háború megindulásának az évfordulóján - a Kossuth rádióban, hogy szerinte fel kellene venni a két országot, de „a képviselők nem túl lelkesek, magunk között legyen mondva. Van egy részük, amelyik azt mondja, hogy azért mégiscsak Finnországgal létrejön majd egy több mint ezer kilométer hosszú, közvetlen határérintkezés Oroszország és Finnország között, látva az ukrán helyzetet, ennek a háborús potenciálja nagy, gondoljuk ezt át, biztos, hogy jól van-e ez így”.

Ezek közé az aggódók közé tartozott egyébként megszólalása alapján Kövér László is, igaz olyan érv alapján, ami egyszerűen nem igaz. A házelnök ugyanis azt mondta, „eddig a NATO-nak Oroszországgal szemben nem volt közvetlen határa; vagy, ha volt is, akkor az elhanyagolható mértékű volt". Rendszeres szerzőnk, Rácz András hívta fel Kövér figyelmét, hogy bizony már eddig is volt NATO-orosz határ, nem is kicsi, 1232 kilométer volt. Finnországnak majdnem ekkora, 1340 kilométeres határa van Oroszországgal.

Miután névvel senki sem vállalta, hogy nem támogatja a svéd és a finn csatlakozást, megint csak Orbánra tudunk hivatkozni, hogy mi volt az ellenzők másik érve. „Azért váltsunk már pár szót ezekkel a derék finnekkel meg svédekkel, mert az mégse járja, hogy azt kérik tőlünk, hogy vegyük fel őket, ők pedig nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek Magyarországról, a magyarországi jogállamról, a demokráciáról, az itt folyó életről, és hogy’ akar valaki úgy a szövetségesünk lenni egy katonai rendszerben, hogy gátlástalanul hazugságokat terjeszt Magyarországról? Azért álljunk meg egy baráti szóra, és kérdezzük meg őket, ez hogy’ van.”

A Fidesz-frakció megoldása az lett, hogy delegációt küldenek a derék finnekhez és a svédekhez. Útjuk végén a delegáció tagja, Hende Csaba azt mondta, hogy elégedett, és támogatják Svédország NATO-csatlakozását. Ugyanezt mondta Finnországról is.

Hirtelen rájöttek, hogy nem is olyan hosszú az az 1 340 kilométer

De nem a hazugságokat terjesztők földjén kalandozó Fidesz-delegáció megállapításai hoztak változást, hanem a törökök, akikre feltűnően figyel az Orbán-kormány. Ők ugyanis egyszerűen kettéválasztották a párban jelentkező országokat, a finnekre igent mondtak, a svédekkel továbbra is vitáznak azon, hogyan adják ki az Erdogan által terroristának mondott kurdokat. Amint ez kiderült, Kocsis Máté fideszes frakcióvezető azonnal jelezte, hogy a finnekkel már semmi bajuk nincs - nem mintha ne lenne továbbra is 1340 kilométeres közös finn-orosz határ -, és ezután már villámgyorsan megszavazták a finnek NATO-csatlakozását. De a svédekét - Hende Csaba delegációvezető ígérete ellenére - továbbra sem.

És itt tartunk most.

Gulyás szerint várnak a valamire

Hogy mennyire nevetséges a Fidesz hozzáállása ehhez az egészhez, azt pontosan jelzi Menczer Tamás külügyi államtitkár kifakadása. Miután Finnország NATO-tag lehetett a magyar és a török támogatás megszerzése után, ugyanúgy politizáltak tovább az EU-ban, ahogy addig. Csatlakoztak például ahhoz az eljáráshoz, amit az Európai Bizottság indított a kormány kommunikációjában gyerekvédelminek mondott, homofóbnak tűnő törvény miatt. Erre reagált Menczer államtitkár az M1-en úgy, hogy

„finn barátainknak a tisztesség dolgában még van mit tanulni. Pitizni, amíg el nem érek valamit, és utána rögtön hátat fordítani, ilyet tisztességes ember nem csinál, ezzel nem rólunk, hanem magukról állítottak ki bizonyítványt.”

A Fidesz-teszten ezek szerint tévesen átengedett finnek után mi lesz a svédekkel, akik egyébként az EU soros elnökei nyárig? Ők elve rosszabbul pitiznek, hogy fennakadtak a rostán?

Azt próbáltunk megtudni Gulyás Gergelytől a kormányinfón, hogy egészen pontosan mire is vár most a kormány/a Fidesz/a kormányra nem hallgató névtelen fideszesek a svédektől?

Első lépésben azt próbáltuk tisztázni, hogy miért kötöttek össze EU-s sérelmeket a NATO-s bajtársiassággal?

Előfordult-e már, hogy jogállamisági kritikák érték a NATO-ban Magyarországot?

Gulyás nem tud ilyenről. Büszkén megosztott viszont egy jó hírt arról, hogy Magyarország teljesíti azt a vállalást, hogy a haderőre fordított összeg meghaladja a GDP 2 százalékát. Összesen csak 9 NATO-ország teljesíti ezt.

Akkor miért tartunk attól, hogy begyűrűznének EU-s viták a NATO-ba, és Svédország tiszteletlenül viselkedne Magyarországgal a NATO-ban?

Mert az uniós tapasztalataink alapján ezt indokolt feltételezni - mondta Gulyás.

Eddig nem fordult elő, hogy EU-s viták jelentek volna meg a NATO-ban - vetettük közbe, amire Gulyás válasza az volt, hogy Svédország eddig nem is volt tagja a NATO-nak.

Ha a nem NATO-tag svédek valóban nem tudtak rárontani a katonai szövetségben Magyarországra jogállamisági kérdésben, másoknak erre bőven lett volna lehetőségük. A kormány által gyermekvédelminek nevezett törvény elleni eljáráshoz ugyanis nemcsak Finnország sorakozott fel az Európai Bizottság mellé, hanem számos EU-tag is, akik szövetségeseink a NATO-ban.

Gulyás erre azt mondta, hogy a helyzet nem ugyanaz. Azért senkit aem szeretne a kormány kizárni a NATO-ból, mert más területen politikai vitái vannak. „De ha bővítünk egy szövetséget, ott ez a kérdés igenis felmerül” - tette hozzá.

Arra a megjegyzésünkre, hogy Svédország minden NATO-kritériumnak megfelel, Gulyás így válaszolt:

„Nem tudom, hogy mik a NATO-kritériumok, de a tagság legfontosabb kritériuma, hogy valamennyi tagállamnak ratifikálnia kell a csatlakozást. Ennek egyelőre Svédország nem felel meg.”

A kormányinfón az elmúlt hónapokban nagyon sokszor elhangzott Gulyás szájából kritikaként az Európai Bizottság felé, hogy a velük folytatott vitában nem fogalmazzák meg pontosan az elvárásaikat, így nehéz teljesíteni az igényeiket. A pontos elvárások követése a NATO-tagságuk magyar jóváhagyására váró svédeknek sem lehet könnyű, mert elég változatos indokokkal halogatja a kormány és pártja a csatlakozásuk megszavazását. „Mit vár egészen pontosan a kormány?” - kérdeztük Gulyást.

A válasz:

„Gulyás: Bizalomerősítő lépésekre van szükség.

444: De ez mit jelent konkértan?

Gulyás: Azt majd a svéd kormány eldönti. Nem mi kérjük a svéd kormányt arra, hogy Magyarország csatlakozását támogassa, hanem fordítva. Ezért a kezdeményezés tőlük kell, hogy jöjjön.”

link Forrás

Megkérdeztük azt is, hogy lehet-e valakinek olyan érzése, mintha a törökök véleményéhez lennének kötve, és nem lenne sajátunk? Csak ők és mi lebegtetjük a támogatást, ahogy Erdogan belement a finnek csatlakozásába, mi is belementünk, a svédeket továbbra is parkoltatják, ahogy mi is. (Kiegészítés a türk vonalhoz: Szijjártó Péter például a türk államokra hivatkozva akart orosz üzletembereket levetetni az EU szankciós listájáról.)

„Mindenkinek olyan érzése van, ami kialakul benne. Ehhez a kormánynak nincsen köze. Mi azt tudjuk mondani, hogy a jelenlegi helyzetben ahhoz, hogy egy olyan szövetségbe vegyük fel Svédországot, ahol pillanatnyilag nem tag, miközben egy másik nemzetközi szervezetben szövetségesünk, ahhoz olyan lépésekre van szükség, ami azt a bizalmunkat erősíti. Hogy nem egy, velünk egyébként egy már ma is létező szövetségben ellenségesen viselkedő országot veszünk fel, hanem valaki olyat, akivel ha nézetkülönbségeink is vannak, azt is meg tudjuk korrekt módon beszélni és vitatni. Ezt nevezem bizalomerősítő lépésnek.”

Gulyás mindezt úgy mondta, hogy korábban közölte, ő személy szerint - akárcsak minden névvel megszólaló - támogatja Svédország NATO-csatlakozását, a szavazást pedig tavaly őszre biztosra ígérte. Megkérdeztük tehát, hogy őt személy szerint mi győzné meg arról, hogy Svédország megérett a NATO-tagságra.

„Azért nem mondok konkrétumokat, mert ha ilyet mondanánk, akkor az zsarolásnak tűnne, és nincs ilyen szándékunk. Ha fordított lenne a helyzet, a magyar kormánynak kellene bizalomerősítő lépéseket tenni, ebben az esetben lennének ötleteim, hogy én mit tennék. De én nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt a svédeknek előírjam.”

Annyit tett még hozzá, hogy ha csak jogilag nézi a procedúrát, akkor a kormány előterjesztett egy javaslatot, erről az Országgyűlés nem szavazott, de le sem szavazta, „tehát nem szavaztunk rá nemmel. Amikor a szavazásra sor kerül, továbbra is fenntartom a korábbi véleményemet”. Ami a svéd tagság támogatása.

Innentől már egészségügyi témákról kérdeztünk.

• Miután Takács Péter egészségügyi államtitkár azt mondta, hogy szerinte a Magyar Orvosi Kamarában olyanoknak is meghosszabbították a tagságát, akik jelezték, hogy nem akarnak a MOK-ban maradni, a kormány ellenőrzi-e a beérkező regisztrációkat (nem).

• Nem gondolják azt, hogy az orvosok kétharmada a kormánnyal szemben döntött, amikor meghosszabbította a kamarai tagságát? (Nem, sőt)

• Miért jár kiemelt egészségügyi ellátás állami vezetőknek a Honvédkórházban? (Mert mindenhol megszokott az ilyen központi ellátás.)