Több millió életet menthet meg egy sor új, úttörő jelentőségű vakcina, amelyek számos betegség, többek között a rák ellen is alkalmazhatók - írja a Guardian. Több vezető gyógyszeripari cég is úgy számol, hogy 2030-ra elkészülnek a rák, illetve a szív- és érrendszeri betegségek elleni oltások. Egyes kutatók szerint a koronavírus elleni oltások sikerének köszönhetően 15 évnyi előrelépés történt másfél év alatt.

Paul Burton, a Moderna orvosigazgatója szerint öt éven belül képesek lesznek újfajta kezeléseket kínálni „mindenféle betegségterületre”. Az egyik legtöbbet alkalmazott koronavírus elleni oltás gyártója különböző daganattípusokat célzó, személyre szabott rák elleni vakcinákat fejleszt. Burton szerint

ezek rendkívül hatékonyak lesznek, és „sok százezer, vagy akár több millió életet menthetnek meg”.

A kutató szerint több légúti fertőzést is le lehetne fedni egyetlen injekcióval - így a veszélyeztetett emberek védelmet kaphatnának a covid, az influenza és a RSV, vagyis a minket is sújtó tridémia betegségei ellen. Az mRNS-terápiák pedig olyan ritka betegségekre is rendelkezésre állnának, amelyekre jelenleg nincs gyógyszer. Ezek - nagyon leegyszerűsítve - úgy működnek, hogy megtanítják a sejteket arra, hogyan kell olyan fehérjét előállítani, amely kiváltja a szervezet immunválaszát a betegséggel szemben.

A Moderna borzasztóan magabiztos vezetője szerint 10 év múlva olyan világ kapujában állunk majd, ahol valóban azonosítani tudjuk egy betegség genetikai okát, és viszonylag egyszerűen, mRNS-alapú technológiával ki tudjuk javítani a hibát.

Hogyan működik?

A Guardian leírása szerint - a többek között Karikó Katalin kutatásain alapuló - mRNS terápiás felhasználása során a molekula utasítja a sejteket olyan fehérjék előállítására, amelyekre az immunrendszerünk le akar csapni. Egy mRNS-alapú, rák elleni vakcina figyelmeztetné az immunrendszert a beteg szervezetében már növekvő rákra, így az megtámadhatná azt anélkül, hogy az egészséges sejteket elpusztítaná.

Először az orvosok biopsziával szöveteket vesznek a beteg daganatából, és azokat elküldik laboratóriumba genetikai elemzésre, hogy azonosítsák az egészséges sejtekben nem előforduló mutációkat. Ezután a mesterséges intelligencia kiválogatja, hogy ezek közül a mutációk közül melyek felelősek a rák növekedéséért, és idővel azt is megtanulja, hogy a fehérjék mely részei váltanak ki leginkább immunválaszt. Ezután a legígéretesebb antigének mRNS-eit legyártják és személyre szabott vakcinába csomagolják.

Burton szerint, „ha valaha azt hittük, hogy az mRNS csak a fertőző betegségekre vagy csak a covidra vonatkozik, akkor a bizonyítékok most azt mutatják, hogy ez egyáltalán nem így van.” A Moderna orvosigazgatója szerint az elmúlt hónapokban kiderült, hogy a módszer mindenféle betegségterületre alkalmazható; a rák, a fertőző betegségek, a szív- és érrendszeri, illetve az autoimmun betegségek, ritka kórképek esetén is.

Köszönd a covidnak!

Tavaly októberben mi is írtunk egy hasonló bejelentésről: akkor a Pfizerral közösen covid elleni oltást fejlesztő BioNTech alapítói jósolták, hogy 2030-ig meglehet a rák kezelésére kifejlesztett vakcina. A BioNTech már a koronavírus-járvány előtt is foglalkozott rákkutatással, mostanra pedig több vakcinájuk a klinikai tesztek fázisába jutott.

Az elmúlt két évben egyrészt megtanulták, hogyan lehet gyorsan mRNS-vakcinát gyártani, másrészt jobban értik, hogyan reagál az emberi test az ilyen típusú oltóanyagokra. Mindez jelentősen felgyorsítja a rákkal kapcsolatos munkát. Ezzel együtt hozzátették:

kutatókként mindig nehezen merik biztosra mondani, hogy meglesz a rák ellenszere.

A Guardian felidézi, hogy januárban a Moderna bejelentette az RSV elleni kísérleti mRNS-vakcina vizsgálatának eredményeit, amelyek szerint az 83,7 százalékos hatékonysággal megelőzött legalább két tünetet, például köhögést és lázat, 60 éves és idősebb felnőtteknél. Az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) az oltóanyagot terápiás áttörésnek (breakthrough therapy) minősítette, ami azt jelenti, hogy a hatósági felülvizsgálatát felgyorsítják. Februárban ugyanezt a minősítést kapta meg a Moderna személyre szabott rák elleni vakcinája a bőrrákos melanómás pácienseknél.

A Pfizer is megkezdte a toborzást egy mRNS-alapú influenza elleni oltóanyag késői stádiumú klinikai vizsgálatához, és más fertőző betegségek, köztük az övsömör elleni oltóanyag tesztelését tervezi. Mindkét nagy cég arról beszélt, hogy a járvány miatt

egy évtizednyi tudományos ismeretre tettünk szert egyetlen év alatt.

Más szakértők is arról beszéltek, hogy a világjárvány hatására számos vakcina fejlesztési határideje lerövidült, 15 év helyett most már egy vagy másfél év alatt lepörög az eljárás. Más vakcinatechnológiák is profitáltak a világjárványból, beleértve az új generációs fehérjealapú vakcinákat, mint például az amerikai Novavax, amelynek oltása segíti az immunrendszert abban, hogy azt higgye, vírussal találkozik, így erősebb választ ad.

Meddig tart a lelkesedés?

Andrew Pollard, az Egyesült Királyság oltási javaslatokat kidolgozó bizottságának (JCVI) elnöke szerint „kétségtelen, hogy sokkal nagyobb az érdeklődés a vakcinák iránt. Az igazán nagy kérdés az, hogy mi lesz ezután”. Az euroatlanti háborús hangulat miatt ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy a vakcinákra jutó figyelem csökken, pedig Pollard szerint nagy hiba lenne veszni hagyni a világjárvány során szerzett lendületet és technológiai ismereteket.

A brit szakember arra figyelmeztet, hogy békeidőben is rengeteg pénzt költünk a hadseregek fejlesztésére, ehhez képest a vírusok elleni védekezés általában alulfinanszírozott. „A világjárványok ugyanolyan fenyegetést jelentenek, ha nem nagyobbat, mint a háborúk, mert tudjuk, hogy biztosan bekövetkeznek. De még azt az összeget sem fektetjük be, amennyibe egyetlen atom-tengeralattjáró építése kerülne."