Az Egyesült Államok önmérsékletre szólította fel a Tajvan körül hadgyakorlatozó Kínát

A feszültség tovább fokozódik Caj Jing-ven elnök múlt heti amerikai látogatása után, mivel Kína második napja tart haditengerészeti gyakorlatot Tajvan környékén.

A gyakorlatokat Peking Tajpej „szigorú figyelmeztetésének” nevezte, miközben a haditengerészet és a légierő segítségével szimulálták a sziget bekerítését.

Tajvan szerint több tucat kínai repülőgép repült be a sziget körül vasárnap, és kilenc hajót is észleltek. Az „Egyesített kard” nevű hadművelet hétfőig tart.

A tajvani tisztviselőket feldühítette a hadművelet, és szombaton a tajpeji védelmi tisztviselők azzal vádolták Pekinget, hogy Caj asszony látogatását – amin találkozott Kevin McCarthyval, az amerikai képviselőház elnökével – „ürügyként használja katonai gyakorlatok lebonyolítására, ami súlyosan aláássa a békét és a stabilitást valamint a biztonságot a régióban”.

A Reuters hírügynökség jelentése szerint szombaton az egyik kínai hajó lőtt is a fedélzetéről, miközben Kína Tajvanhoz legközelebbi pontja, a Pingtan-sziget közelében hajózott.

A parti őrséget irányító tajvani Óceánügyi Tanács videofelvételeket adott ki, amiken az egyik hajója egy kínai hadihajót árnyékolt be, bár a helyszínt nem közölte.

A felvételen egy tengerész hallható, amint rádión keresztül azt mondja a kínai hajónak: „Súlyosan sérti a regionális békét, stabilitást és biztonságot. Kérem, azonnal forduljon meg, és távozzon! Ha folytatja, kiutasítási intézkedéseket foganatosítunk.”

Míg a kínai gyakorlatok szombat este napnyugtával véget értek, a tajpeji védelmi tisztviselők azt mondták a Reutersnek, hogy kora reggel ismét elkezdődtek a vadászgépek bevetései. A tajvani védelmi minisztérium szerint az elmúlt 24 órában 71 kínai katonai repülőgép és kilenc hajó lépte át a Tajvani-szoros középvonalát (a nem hivatalos választóvonalat a kínai és tajvani terület között).

Az amerikai külügyminisztérium tisztviselői felszólították Kínát, hogy ne reagálja túl a Kaliforniában zajló találkozót, és „visszafogottságra és a status quo megváltoztatásának mellőzésére” szólítottak fel.

A külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy az USA „szorosan figyelemmel kíséri Peking lépéseit”, és ragaszkodott hozzá, hogy az USA „elégséges erőforrásokkal és képességekkel rendelkezik a térségben a béke és stabilitás biztosításához, valamint nemzetbiztonsági kötelezettségvállalásaink teljesítéséhez”.

Az Egyesült Államok 1979-ben megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Tajpejjel Peking javára, de a törvény kötelezi, hogy Tajvannak biztosítsa a védekezéshez szükséges eszközöket.

Joe Biden amerikai elnök többször is kijelentette, hogy az Egyesült Államok beavatkozna, ha Kína megtámadná a szigetet, de az üzenetei a konkrét lépésekről homályosak.

A szerdai találkozón Caj elnök köszönetet mondott McCarthy házelnöknek Amerika „megingathatatlan támogatásáért”, mondván, ez segített megnyugtatni Tajvan népét arról, hogy nem elszigeteltek, nincsenek egyedül. McCarthy eredetileg azt tervezte, hogy maga megy Tajvanra, de végül Kaliforniában tartotta a találkozót, hogy elkerülje a Kínával fennálló feszültségek szítását.

A kínai állami média közölte, hogy a hétfőig tartó katonai gyakorlatokkal „egyidejűleg őrjáratokat és előrenyomulást szerveznek Tajvan szigete körül, és minden körben bekerítik és elrettentik”.

Tajvan helyzete 1949 óta nem egyértelmű, amikor a kínai polgárháborút a Kínai Kommunista Párt nyerte meg, és az ország régi uralkodó kormánya kénytelen volt visszavonulni a szigetre. Tajvan azóta szuverén államnak tekinti magát, saját alkotmánnyal és vezetőkkel, de Kína szakadár tartománynak tekinti, amit végül Peking ellenőrzése alá vonnak – szükség esetén erőszakkal. Hszi Csin-ping kínai elnök kijelentette, hogy a Tajvannal való „újraegyesítést” „teljesíteni kell”. (BBC)