Kőkemény kommunista hangvételű interjút közölt a Magyar Hírlap a kínai nagykövetség ügyvivőjével

A Magyar Hírlap „Káoszforrássá vált az Amerikai Egyesült Államok" címmel interjút közölt Jang Csao elvtárssal, a Kínai Népköztársaság nagykövetségének ügyvivőjével.

Az interjú egy az egyben lejöhetett volna Thürmer Gyula lapjában, A szabadságban is. És nem a válaszok, hanem a kérdések miatt, amik alapján a Magyar Hírlap nem a (papíron) nyugati szövetséges, Fidesz-KDNP-s magyar kormány támogatójának, hanem egy Amerika-ellenes kommunista újságnak tűnik. (Ennek fényében különös, hogy a lap az ügyvivő nevét nem a magyar átírás szerint használta, lásd feljebb, hanem az imperialista Wade–Giles-átírás szerint írta Yang Chaónak.)

Íme, a hét legjobb kérdés:

– Egy viharos, háborúkkal és idegen megszállással terhelt évszázad után Kína 1949-re egyesült, majd rohamosan megindult a fejlődés útján. Már a kezdeti eredmények is figyelemre méltóak voltak, de azt valószínűleg senki sem gondolta volna, hogy két generáció alatt beérik a Nyugatot. Mi a sikerük titka?

– Nem tartanak attól, hogy az USA megakasztja a kínai fejlődés ütemét? Amerika a kapitalizmus hazája, de Washington nem igazán szereti a versenyt, elég csak az EU-s kapcsolatok egyenetlenségére vagy a Huawei elleni szankciókra utalni.

– Már egy-másfél évtizeddel ezelőtt is voltak közgazdászok, biztonságpolitikai szakértők, akik arra figyelmeztettek, hogy Kína megvetette a lábát Afrikában, s ha a Nyugat nem változtat a hozzáállásán, a fekete kontinenshez való viszonyán, akkor tartósan elveszítheti azt. Az idő őket igazolta. Hogyan tudott Kína ekkora népszerűségre szert tenni a fejlődő országok körében?

– Kína látványosan kerüli, hogy a világ csendőreként lépjen fel, ugyanakkor a diplomáciája egyre aktívabb, egyre nagyobb mértékben veszi ki a részét a nemzetközi konfliktusok megoldásából. Ez egy tervszerű irányváltás, vagy egyszerűen az ország méreteiből és gazdasági erejéből fakad?

– A közelmúltban a tajvani hatóságok vezetője, Cai Jing-ven az USA-ban járt, ahol találkozott az amerikai képviselőház elnökével, Kevin McCarthyval. Erre a válasz egy kínai hadgyakorlat volt. Bő egy évvel az ukrajnai orosz invázió kezdete után erre sokan felkapják a fejüket. Amerika és Tajvan a tűzzel játszik?

– Néha azért nehéz követni az amerikai külpolitikát, mert önmagának is ellent mond. Az egy Kína-elvet az USA hivatalosan elismeri, Tajvant Kína részének tekinti, mégis támogatja a tajvani szeparatizmust. Sőt, másokat is erre buzdít. Mire véljük ezt a kettősjátékot?

– A közelmúltban Macron francia elnök és az Európai Bizottság elnöke, Von der Leyen Kínába látogatott. Párizs mintha békülni akarna, ugyanakkor Brüsszel inkább az amerikai kottából játszik. Erről mit gondol?