Megegyeznének a kirúgott kölcseys tanárok a tankerülettel

A következő tárgyalás június 14-én, szerdán lesz, a tankerület vezetője az érettségik miatt valószínűleg ekkor ér majd rá. Mivel ez még csak a perfelvételi szakasz, döntés az ügyben később lesz.

Törley Katalin meghallgatása következik. Azt mondja hogy a tiltakozásokban hosszú évek óta részt vesz a nyílt leveleken, sztrájkokon és tüntetéseken át mindenféle formában tanérként és a Tanítanék Mozgalom aktivistájaként. A Tanítanék nagy segítség volt, nyilatkozatokat írtak, kommunikálták az internet és a sajtó felé.

Úgy éreztem, hogy elégtelen a hivatalos sztrájk az oktatás problémáinak kifejezésére, az engedetlenséget éreztem egyedül érvényesnek és markánsnak, mondta Törley, hozzátéve, hogy minden tiltakozási napon az egész napos távolmaradást jelölte meg a nyilatkozaton.

„Minden tiltakozáskor bent voltam az iskolában, sőt több időt töltöttem ott, mint általában, mert volt, amikor csak 11-től lett volna órám, de 8 órára mentem be”. Az órákat nem tarotta meg, az órákhoz kapcsolódó adminisztrációt nem végezte el, de iskolaszervezési dolgokban részt vett, más kollégákkal egyeztetett iskolai ügyekről. Törley a helyettesítő tanárokkal is kapcsolatban, ő mondta meg, hogy mi történjen az adott órákon.

Az alperes kérdez: „honnan kellett volna tankerületnek tudnia, hogy dolgozott az engedetlenség napján?” Onnan, hogy másnap voltak órái, amire bizony 20 év után is készülnie kell egy tanárnak, mondta Törley.

Az utóbbi két évben ,,hajlott koromra való tekintettel” csak heti 20 órában tanítottam, mondta Sallai Katalin. A mentoráltja (kistanár) két osztályában tanított, Sallainak már be se kellett mennie ezekre az órákra. Csak három osztályban kellett effektíve tanítania, ebből két osztály volt végzős.

„Minden egyes akcióban igyekeztem részt venni, ha valamelyikből kimaradtam, az csak betegség miatt volt. Így akartam tiltakozni az oktatás áldatlan állapota ellen. Petíciókat írtam alá, demonstárción, tiltakozáson, sztrájkon és végül a polgári engedetlenségben is részt vettem, mondta Sallai, hozzátéve, hogy egész napra írta be magát, lehetett volna csak 2-3 órára, de azt nem érezte elégnek.

A végzősök óráit nagyon igyekezett megtartani, és az engedetlenség alatt is végig benn tartózkodott a tanáriban. Dolgoztam is, meg nem is, mert javarészt a kollégákkal beszélgettem, de készültem is a másnapi órákra, mondta.

Az alperes kérdez: a mentori szerződés szerint a mentorált egyedül nem tarthat órát, csak a mentor jelenlétében. Sallai erre azt mondta, hogy úgy kapta meg egy másik tanártól a mentoráltat, hogy tarthatott önállóan órát, mert már a folyamat végén járt, és azóta tanárként is dolgozik. A KRÉTA-ügyben azt mondta, hogy a kirúgása napján még nála volt az egyik osztály röpdolgozata, amit kijavított, és tehermentesíteni akarta az őt helyettesítő kolleganőt, ezért belépett a rendszerbe és beírta a jegyeket.

Palya Tamás következik, aki minden sztrájkban és polgári elégedetlenkedésben részt vett. „Tudatosan azt mondtam, hogy én egy órát se tartok meg, sőt abban az idősávban dolgozatot se voltam hajlandó javítani”. Ezzel magammal szúrtam ki, mert így délután kellett megcsinálnom, mondta Palya. Bár elmaradt 17 órája, szeptemberben rengeteg plusz munkát végzett ingyen, volt, hogy szombaton osztálykirándulásra ment, más hétvégi napokon pedig szakkört szervezett.

Palya is emlékszik arra, hogy volt a tankerületi vezetőnek Facebook-oldala, ő is megnézte a profilját. Kétszer találkozott is vele, de szerette volna, ha személyesen eljön az iskolába és beszélget velük, tanárokkal. Amikor ... átadta a levelet, Palya próbált vele kommunikálni, de ... azt mondta, hogy nem beszélhet, ő csak a levelet kézbesíti, nem kommentálhatja. „Mint egy postás?” – kérdezte a bíró. „Így is lehet mondani” – válaszolta Palya.

A felmentéséről szóló levelet úgy kapta meg, hogy még utána volt két órája. Bár a levélben azonnali felmentés szerepelt, Palya még megtartotta azt a két órát, mert úgy tudta, azt a napot még kifizetik. „Miből kellett volna tudnia a tankerületnek, hogy délután dolgozott?” – kérdezte a tankerület képviselője. A nyilatkozatban azt írta, hogy 8-tól 15-ig nem veszi fel a munkát, mondta Palya, hozzátéve, hogy a tanári léthez hozzátartozik, hogy délután is készülnek, dolgozatot javítanak. Azt, hogy egy tanár így dolgozik, a megnevezhetetlen tankerületi vezetőnek is tudnia kellett volna.

KRÉTA-ügyben Palya azt mondja, hogy többféle jogosultságot kapott, mert osztályfőnök volt, de ezt elvették, mert új osztályfőnök lett. Ő is belépett a felmentés után a krétába, mert érdekelte, mi lesz a diákokkal.

„Honnan kellene tudnia a tankerületnek, hogy ha helyettesítés van beírva és aláírta a nyilatkozatot, attól mégis megtartotta az órákat? Honnan szerezhetett volna erről tudomást a munkáltató?” – kérdezte a tankerületi központ lépviselője. Ocskó erre nem tud válaszolni, csak ő, a diákok és a helyettesítő tanár tudta, hogy ki tartotta meg ténylegesen az órákat, az intézményvezető és a tankerület nem.

„Én nem hiszem, hogy közölni kéne a tankerülettel, hogy egy tanár mit csinál egy iskolában, csak ugye itt elég komoly következménye lett annak, hogy ez nem történt meg” - mondta a bíró.

Ocskó a szeptember 5-i polgári engedetlenségben nem vett részt, mert nem volt órája, ezért azt hitte, hogy nem engedetlenkedhet. 13-án már aláírta a polgári engedetlenségi nyilatkozatot, de aznap se lett volna órája. Ezeken a napokon, amikor nincs órája, akkor otthonról szokott dolgozni.

Szeptember 21-én aláírta a nyilatkozatot, ő magát a tiltakozást tartotta fontosnak, nem a formát. A sztrájkjog korlátozása volt számára a legbosszantóbb, abban reménykedett, hogy a polgári engedetlenséget legalább észreveszik, ezért aláírta a nyilatkozatot és a naplóba is beírta, hogy helyettesítés lesz, hogy legyen adminisztratív nyoma. A diákok a naplóban azt láthatták, hogy minden órájukon helyettesítés lesz, de Ocskó bement az órákra, és megtartotta azokat. Fizetést nem kapott erre a napra, sőt, arra a napra sem, amikor úgy engedetlenkedett, hogy nem is voltak órái.

„Mivel tudná alátámasztani, hogy a megfélemlítésre törekedett a tankerület?” – kérdezte a bíró Molnártól, aki azt mondta, azzal, hogy voltak olyan kollégák más iskolákban és vidéken, akik nem lettek felmentve, pedig polgári engedetlenkedtek. Szerintem ezzel a tankerület példát statuált, mert míg mi öten pótolhatók vagyunk, addig több ember már nem, mondta. Szerinte nagyobb kárt okozott a tankerület az ő elbocsátásukkal, mert nem volt biztosítva a pótlás.

Megint a KRÉTA: A jogosultságok megszűnése teljesen érthetetlen a bíró számára és Molnár számára is. Nem volt arról szó, hogy munkaviszonya megszűnésével a KRÉTÁhoz való jogosultsága is megszűnik, ezért a felmondás után is be tudott lépni, be is lépett, de nem változtatott semmit állítása szerint. Tudott volna órát beírni, de nem írt be.

Az alperesnek tudomása van arról, hogy Molnár kirúgása után is tett módosításokat a felületen, majd a listát drámaian odaadja a bírónak. A bíró nem hallott még arról, hogy lett volna ilyen adat, ezért kéri az ügyvédet, hogy csatolja be, mert most nem tudja átnézni. Végül az a konklúzió, hogy elengedik ezt a KRÉTA dolgot.

„A tankerület tisztában volt azzal, hogy miért csinálják a polgári engedetlenséget?” – kérdezte a Bíró. Molnár szerint tisztában volt, a Facebook-bejegyzések nyilvánosak voltak, a diákok a felmondások napján demonstrációt terveztek, és írtak tudjukki személyes Facebook-oldalára.

„Ezek szerint mégis volt neki?” – tette fel a kérdést a bíró. „Akkor még volt” - mondta Molnár.

Molnár 2009 óta tanít a Kölcseyben, pályakezdőként került oda, és ott is érettségizett. Testnevelő tanár, egy héten 22 órája van. Az én helyzetem annyiban más a kollégáktól, hogy kevésbé vagyok leterhelt, de szerettem volna kifejezni az együttérzésemet, mondta, hozzátéve, hogy látja a kollégák és diákok leterheltségét.

Állítása szerint az intézményvezető mindig tudott az engedetlenségről és támogatta is őket. 2022 januárjában részt vett egy kétórás figyelmeztető sztrájkon, aztán március második hetében egy két hetes engedetlenségi akciót szerveztek az iskolában. Egy nap egy tanár vállalt polgári engedetlenséget, hogy ne akadályozzák annyira a tanítást. Molnár április elsején vállalt polgári engedetlenséget. Semmilyen visszajelzést nem kaptunk ekkor a tankerülettől a polgári engedetlenkedéssel kapcsolatban, mondta.

Ezután augusztusban beszéltek arról, hogy a tiltakozást milyen formában folytassák. A sztrájkot nem tartották megfelelőnek, mert láthatatlannak gondolták. Abban egyeztettek meg, hogy az órák 50 százalékát kell megtartani, a végzősök esetében az órák 100 százalékát. A diákok jogai érdekében pedig a gördülő sztrájkot tartottak, hogy ne mindig ugyanazok az órák maradjanak el.

Első alkalommal 31-en vettek részt az engdetlenségben, második alkalommal ketten, később körülbelül öten-hatan.A létszám megcsappanásnak szerinte az volt az oka, hogy az első engedetlenség után megkapták a tankerülettől az első figyelmeztető levelet.

Tartottak egy újabb értekezletet, hogy mi legyen, ott volt az intézményvezető is. Ezen az értekezleten az igazgató könyörgött, hogy a sztrájkot válasszunk inkább vagy petíciót írjunk, de ne engedetlenkedjünk, mert ezzel ártunk a gimnáziumnak, mondta Molnár. Szerinte az intézményvezető attól tartott, hogy elbocsátja őket a tankerület, és nem marad tanár a gimnáziumban.

Addig is nézzék meg Szász Zsófi októberi videóját, amiben Palya Tamást, az egyik elbocsátott tanárt kísérte el lakásából a Kölcseyhez, ahova aznap ment be utoljára. A riport másik szereplője Törley Katalin, akinek sorsa akkor még a tankerület kezében volt. Nem volt bent az iskolában aznap, mikor a többieknek felmondtak, ezért postázták a felmondását, addig pedig nem voltak hajlandók tájékoztatni arról, van-e még munkája.

„Vannak még polgári engedetlenségi akciók az iskolákban?” - kérdezi a bíró az alperest, aki nem tud válaszolni. Novemberben biztos volt még, mondta. A tankerület szerint 1 óra elmaradása is szándékos és lényeges kötelezettségszegés.

Az alperes a tegnapi tárgyaláshoz hasonlóan arra hivatkozik, hogy a KRÉTA rendszert utólag módosíthatják, innentől kezdve pedig nem hiteles, ami ott látható. A bíró erre megjegyzi, hogy így elég nehéz lesz bizonyítani, hogy melyik óra maradt el és melyik nem. Az alperes azt mondta, hogy igen, de dolgoznak azon, hogy ki tudják mutatni.

A felperesek - akik tanúmeghallgatásokat is indítványoztak diákok, kollégák, szülők körében - visszavonják azt az állításukat, hogy a tankerületi vezető, akit nem nevezhetünk nevén nem menthette volna fel őket. Azt viszont sérelmezik, hogy a vezető nem egyeztetett az igazgatóval a felmentésről.

„Az alperes tisztában volt azzal, hogy az akciónak mi volt a célja?” – kérdezte a bíró, aki a kereset alapján úgy érzi, hogy néha tudták, hogy miről szól a polgári engedetlenség, néha meg nem.

„Általánosságban arról, hogy mi a célja az akciónak, arról az alperes is tudomást szerzett, de az egyéni célok nem voltak ismertek a tankerület számára. Az egyének konkrét politikai véleményéről nem értesült a tankerület” – mondta az alperes ügyvédje.

„De kiadtak a kölcseys tanárok egy másfél oldalas közleményt, az szerintem elég egyértelmű” – mondta a bíró.

„Az nem egyértelmű, hogy kik vettek ebben részt” - válaszolta az ügyvéd.

„De hát a végén aláírták a közleményt a tanárok” – kontrázott rá a bíró

„Nem tudom, hogy látta-e a tankerületvezető ezt a Facebook-posztot. Nem facebookozik” – mondta az ügyvéd.

„Jó, ehhez nem kell Facebook-profil, mert a sajtó is lehozta” - zárta a bíró.

„A tanárok azt elismerik, hogy ők is formálisan jogellenesnek tartják a polgári engedetlenséget?” – kérdezte a bíró. A felmondólevelükben az szerepelt, hogy „jogellenes munkabeszüntetésen vettek részt”, és mindez „jelentős mértékű kötelezettségszegésnek” minősült.

Tóth Balázs, a tanárok ügyvédje azt mondta, hogy nem ismerik el, a jogellenesség csak egy kommunikációs címke, amivel azt közvetítették, hogy felelős állampolgárként, pedagógusként a polgári engedetlenség a megfelelő magatartás.