Chile államosítja a lítiumkitermelést

Gabriel Boric chilei elnök csütörtökön jelentette be, hogy a gazdasági növekedés és a környezet védelme érdekében államosítják az ország lítiumiparát. A latin-amerikai ország az akkumulátorgyártáshoz használt fém második legnagyobb kitermelője. A tervek szerint idővel egy állami cég venné át a lítiumkitermelést az olyan cégektől, mint az SQM vagy az Albemarle.

Mostantól Chilében lítiumszerződéseket csak állami ellenőrzés mellett, a köz- és magánszféra partnerségeként adnák ki. Boric elnök szerint ez a legjobb lehetőség arra, hogy egy fenntartható és fejlett gazdaságra térjenek át. Ugyanakkor a kormány nem mondja fel a jelenlegi szerződéseket, de Boric reméli, hogy a vállalatok nyitottak lesznek az állami részvételre, mielőtt azok lejárnak. Az SQM szerződése 2030-ban, az Albermarle-é pedig 2043-ban jár le. A két cég többek között a Teslának és az LG-nek szállít.

Lítiumháromszögnek nevezik Latin-Amerikának azt a Chile, Argentíta és Bolívia által határot részét, ahol a sós síkságokon a világ lítiumkészletének nagyjából fele található meg. 2021-ben például Argentína és Chile adta a globális lítiumtermelés 30 százalékát. Egészen eddig mindhárom országban külömböző modellek szerint működött a kitermelés: Bolíviában az állami kontroll volt a jellemző, míg Argentína liberálisabban állt hozzá, Chile pedig valahol a ketttő között állt. A baloldali vezetés már tavaly jelezte, hogy létrehoznának egy állami vállalatot a lítiumiparban, ami mellé a magáncégek betársulhatnának.

De miközben az autóipar átállása miatt Németországtól Kínáig egyre többen próbálják megszerezni a kitermelési jogokat, egyre több ország hoz hasonló intézkedéseket. Mexikó tavaly államosította lítiumlelőhelyeit, Indonézia pedig 2020-ban tiltotta be a kulcsfontosságú akkumulátor-alapanyagnak számító nikkelérc exportját. A Debrecen mellett gyárat építő kínai vállalat, a CATL például nemrég Bolíviában szerezte meg a kitermelési jogokat. (Reuters)