Ungváry Krisztián 12 részes, a 19–20. századi magyar történelem vitatott kérdéseiről szóló előadás-sorozatában többször is szóba kerül egy érdekes dokumentumfilm, amiben visszaköszönnek a legalább száz éve így-úgy velünk élő eszmék, téveszmék és rögeszmék Trianonról, honfoglalásról, a világot uraló zsidóságról.

A Dübörög a nemzeti rock című 2007-es film a Romantikus Erőszak zenekart kíséri hónapokon keresztül Budaházy György kocsmájától a Magyar Szigeten át egészen Erdélyig, és közben megismerkedhetünk a kétezres évek közepén kivirágzó szubkultúrával, ami egy ilyen szófelhővel foglalható össze:

Fradi, Pannon Rádió, turul, Árpád-sáv, Budaházy, Toroczkai, Magyar Sziget, Kárpátia, „mindent vissza!”, zsidók, 56, hídfoglalás, tévéostrom, tehát nemzeti radikalizmus.Kriza Bori szociológus filmje ezt a kétezres évek elején még egzotikusnak számító szcénát mutatja be, ami ma már mind zenéjével, mind jelképeivel, mind gondolatiságával sokkal inkább a fősodorhoz tartozik.

Az egyik megszólaló G. Kirkovits István, az egykori MIÉP-kötődésű Pannon Rádió műsorvezetője arról beszél, hogy a nemzeti rock nagy „hármas halmát” a Kárpátia, a Romantikus Erőszak és az Ismerős Arcok alkotják.

Az utóbbi akkor még csak szűk körben volt ismert. Hogy mindez mennyire megváltozott, azt jól illusztrálja, hogy manapság már a miniszterelnök előzenekaraként lépnek fel a Békemeneten, a több százezres fideszes közönség sírva énekli a dalukat, az új Puskás Arénát az ő zenéjükkel avatták, és a Youtube-on a Nélküled című slágerük 57 millió megtekintés felett jár. Sőt az ország harmadik zenélő kútján is ők szólnak majd. Lökést ennek a világnak a Pannon Rádió adott, ez volt az első olyan csatorna, ami folyamatosan tolta a nemzeti rockot. Mi több, a legenda szerint maga a kifejezés is tőlük ered.

A Romantikus Erőszak is állandó fellépője ma már a rockfesztiváloknak és a pártrendezvényeknek. Mélyről indultak: a zenekar dobosa arról mesél az Erdély felé vezető hosszú buszúton, hogy korábbi skinhead zenekaruk neve még NC38 volt, ami a zenész elmondása szerint a numerus clausus 1938-at takarja. (Az elnevezés kicsit kusza. Nem jön ki a matek, mert a numerus clausus törvényt 1920-ban fogadták el, az első zsidótörvényt 1938-ban. Részletkérdés.) A zenekar tagjai és rajongóik szívesen nosztalgiáznak a bőrfejű múltról. Nevetve mesélnek a vad kilencvenes évekről, a hőskorszakról:

„Rengeteg verekedésben együtt vettünk részt. Tudjuk, hogy számíthatunk a másikra. Most már tizenév után beszélhetünk róla: az Amnesty International magyarországi elnökét úgy megvertük, de úgy megvertük, hogy országos körözés volt ellenünk.”A riporter sajnos nem kérdez vissza, hogy ezt miért tették, és hogy gondolnak vissza arra, hogy évekkel korábban egy ártatlan embert csoportosan összevertek. De ettől függetlenül az alkotók jó időpontban, az aranykorban kapták el a szcénát, ami saját elmondásuk szerint a 2006-os tévéostrommal egyfajta csúcsra ért.

A film nem démonizálja a szereplőket. Kifejezetten megértően és nyitottan viszonyul a magukat forradalmárnak látó megszólalókhoz, és igyekszik bemutatni, hogy a saját közegükben ők is kifejezetten melegszívűek tudnak lenni.

Videotéka sorozatunkban a megosztók mélyén porosodó kincseket halásszuk elő. Ha véletlenül ön is belefut ilyenbe, küldje el nekünk az acsd@444.hu-ra!