Nincs olyan komoly globális probléma, a klímaváltozástól a járványok megelőzésén át a gazdasági stabilitásig és a nukleáris lefegyverzésig, amit Kína nélkül meg lehet oldani - mondta egy beszédében James Cleverly brit külügyminiszter.

Cleverly London főpolgármesterének bankettjén tartott beszédében nyilatkozott meg az európai külpolitika éppen aktuálisan talán legvitatottabb kérdésében, hogy mit is kellene kezdeni Kínával, különösen annak agresszív katonai terjeszkedésének fényében. Mint mondta, könnyű, és talán még kielégítő is lenne új hidegháborút hirdetni és kijelenteni, hogy a brit külpolitika célja Kína elszigetelése. Könnyű, de hibás, mert szembemenne a brit nemzeti érdekkel és azt mutatná, hogy ő külügyminiszterként szándékosan nem érti meg, hogyan működik a modern világ. Az elszigetelés helyett erős és konstruktív kapcsolatot kell kiépíteni Kínával. De emellett a brit kormány azt is elvárja Kínától, hogy legyen nyíltabb azzal kapcsolatban, mi célból hajt végre békeidőben ritkán látott katonai manővereket a Dél-kínai tengeren, főként Tajvan közelében, és elítélte az ujgur kisebbség elnyomását.

Az elmúlt hetekben komoly vita alakult ki európai vezetők között, hogy be kellene-e állni az Egyesült Államok mögé a Kínával egyre inkább feszült konfliktusban, vagy inkább meg kellene próbálni harmadik utas politikát képviselni. A vitát Emmanuele Macron francia elnök indította el, aki nemrég azt nyilatkozta, hogy Európának el kell gondolkodnia, érdekében áll-e súlyosbítani a Tajvan körül kialakult helyzetet, és az Egyesült Államokat követve teljes mellszélességgel beállni Tajvan mögé, a kínai kormánnyal szemben. Részben erre reagálva Josep Borell, az Európai Bizottság külügyi biztosa azt nyilatkozta, hogy Tajvan szabadsága és függetlensége az Európai Unió gazdasági érdeke, ezért az európai országok haditengerészeteinek is járőrözniük kellene a Tajvani-szorosban. (BBC)