280 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntöttek a Mol közgyűlésén, ahol jóváhagyták az igazatóság 2022-es pénzügyi beszámolóját. A Portfolio ábrája szerint tavaly 242 milliárd forint osztalékot fizettek ki, azelőtt pedig rendre 50-100 milliárd között, vagyis a mostani rekordnak számít.
A hvg.hu idézi a cég közleményét, amiben az áll, hogy a magas osztalék a kiemelkedően sikeres tavalyi évnek kösöznhető. A Mol 4,7 milliárd dolláros EBITDA-t (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményt) ért el, ami 43 százalékkal magasabb a 2021-es eredményhez képest.
Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke ezzel a tavalyi 100 forintról mintegy 150 forintra nőtt. A részvényeseknek 200 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek részvényenként, az alap- és a rendkívüli osztalék így körülbelül 350 forint.
A közgyűlés újabb öt évre megválasztotta Hernádi Zsoltot igazgatósági, illetve Lánczi Andrást és Áldott Zoltánt felügyelőbizottsági tagoknak. Távozott a felügyelőbizottságból Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, a helyére Bíró Pétert választották.
Az MTI beszámolója szerint Hernádi Zsolt azt üzente a kormányoknak és a nemzetközi intézményeknek, hogy „hosszú távon csak piaci normák alapján lehet fenntartani azt az egyensúlyt, amire szükség van”.
Elmondása szerint tavaly 2,2 milliárd dollárt extra elvonás sújtotta a Mol-csoportot azokban az országokban, ahol jelen van. Hernádi azt mondta, szükség van erre a pénzre, a közép-európai országokat extra mértékben megviselte az energiaár-robbanás, de ezek a méretek nem fenntarthatók.
Hernádi fontos célnak nevezte az energiaellátás diverzifikálását, ami nem megy egyik pillanatról a másikra. Eredménynek tartja, hogy a csővezetéken szállított orosz kőolaj kivételt kapott az uniós szankciók alól, de ettől függetlenül a Mol folytatja a nem orosz típusú kőolaj bekeverését a százhalombattai és a pozsonyi finomítóban. Csütörtök reggel érkezett meg az első kőolajszállítmány a Mol saját azerbajdzsáni mezőjéről.