Több mint egy évtizede tartó lejtmenet végén érkezett meg Magyarország az Európai Unió 27., azaz utolsó helyére a Transparency International (TI) által összeállított Korrupció Érzékelési Index 2022-es rangsorában. A TI Magyarország több mint 15 éve küzd a korrupció visszaszorításáért, továbbá az adófizetői pénzek és a közbeszerzések átláthatóságáért. Most igazán fontos, hogy támogass bennünket!
Az idei évben május 22-éig dönthetnek az adózók a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásáról. Közhasznú civil szervezetként a Transparency International Magyarország Alapítvány részére is felajánlható az SZJA 1 százaléka. Az ebből származó támogatás nagy segítséget jelent a korrupcióellenes szervezet munkájához. Miután Magyarország 2022-re az Európai Unió legkorruptabb állama lett, nem kérdéses, hogy továbbra is minden eddiginél nagyobb szükség van a korrupcióval szembeni küzdelemre.
Adód 1 százalékának felajánlásával te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy megtudhasd, mire költi a kormány az adóforintjaid maradék 99 százalékát:
Más magyar civil szervezetekkel karöltve nyomon követjük az európai uniós pénzekkel való visszaéléseket, az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos intézkedéseit, valamint a jogállami és korrupcióellenes elvárások teljesülését. Tavaly nyilvános véleményben hívtuk fel arra a figyelmet, hogy a kormány által tett vállalások még maradéktalan teljesülésük esetén sem alkalmasak a jogállamiság teljes helyreállítására. Az idén tavasszal összeállított elemzésünkben pedig rámutattunk arra, hogy az első értékelésünk közzététele után eltelt nagyjából fél év sem volt elegendő ahhoz, hogy a kormány pótolja mulasztásait. Azzal, hogy az Orbán-rezsim csupán a feltételek alig felét teljesítette, súlyos gazdasági nehézségek elé állítja hazánkat, hiszen nem pusztán a Magyarországnak járó, az európai döntéshozók által befagyasztott 12 milliárd euró, hanem jelenleg a kohéziós támogatások összessége, mind a 22 milliárd eurós keret sorsa forog kockán.
A TI Magyarország emellett csatlakozott a Korrupcióellenes Munkacsoporthoz, amely az Európai Bizottság nyomására jött létre a szintén új intézménynek tekinthető Integritás Hatóság mellett. A korrupció ellen és a közpénzek tisztább felhasználásáért küzdő szervezetként abban a reményben csatlakoztunk a korrupcióellenes munkacsoporthoz, hogy ezáltal is hozzájárulunk a NER idején rendszerszíntűvé vált korrupció letöréséhez.
A TI Magyarország az elmúlt esztendőben is kérlelhetetlenül küzdött a közérdekű adatok nyilvánosságáért, és a korrupciós ügyek feltárásáért. Tavaly nyertük meg a 35 éves koncessziók keretében Mészáros Lőrinchez köthető magántőkealapoknak juttatott autópályakezeléssel, valamint a MOL-hoz került hulladékkezeléssel összefüggő pereinket. Szintén tavaly nyertük meg koronavírus idején az állam által százmilliárdos nagyságrendben főleg baráti alapon kiosztott turisztikai támogatások dokumentációjáért indított pert. Az elmúlt évben sem tétlenkedtünk, egyebek mellett a Vodafone magyarországi leányvállalatának a kormányzati pénzből történő felvásárlásának a hátterét, és a MOL által a nyár folyamán élesben induló hulladékkoncesszióhoz kapcsolódó engedélyek meglétét igyekszünk peres úton kideríteni.
És melyek voltak a legemlékezetesebb ügyek, melyekben a közérdeklődésre számot tartó információk nyilvánosságáért harcolunk?
Több pert is indítottunk az állami szervek ellen a 300 milliárd forint összköltségű lélegeztetőgép-beszerzés ügyében. A teljes összeg közel 60 százaléka egy rejtélyes maláj üzletembernél landolt, akivel szemben nem csak eljárás indult a hazájában (egyebek mellett pénzmosás gyanújával), hanem kétséges, hogy a magyar állam előzetesen meggyőződött volna az üzletember érintett cégének transzparenciájáról. Amennyiben az állam valóban nem tett eleget a gránitszilárdságú Alaptörvényben foglalt átláthatósági követelményeknek, az üzlet semmis, a 178 milliárd forintos vételár pedig visszajár a magyar adófizetőknek.
A 35 éves koncessziós ügyekben is küzdelmet folytatunk a kormány által eltitkolni próbált adatok nyilvánosságáért. A Kúria harmadfokú, jogerős ítéletét követően közzétettük a honlapunkon a 35 éves sztrádakoncesszió háttérszámításait, melyekből kiderült: a NER csúcsoligarchái, Szíjj László és Mészáros Lőrinc a három és fél évtized alatt csak ebből a bizniszből több ezer milliárd forinttal gazdagodhatnak (feltéve persze, ha időközben a gazdasági megszorításokra hivatkozva nem rántja ki a két kedvenc üzletembere alól a szőnyeget a kormány). Nem különb a szintén 35 éves időtartamú hulladékoncessziót elnyerő MOL esete: a szervezetünk által kiperelt háttérszámításokból ugyanis kiderült, hogy az energetikai óriásvállalat évente százmilliárdos bevételre tehet szert az állam kegyéből.
A Rogán Antal vezette kabinetiroda alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 2020-ban közel 220 milliárd forint közpénzt osztott szét. a pénz kétharmada a 16 ezer igénylő alig fél százalékához, mások mellett Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez került. Az MTÜ megbízásából a pénzosztást végrehajtó Kisfaludy2030 Zrt. nem volt hajlandó válaszolni a kérdéseinkre, ezért három pert indítottunk. Az elsőt a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels és a szintén a belső körhöz sorolható Appeninn Holding ügyében. A másodikat a Balatoni Kört korábban vezető Laposa Bencéhez köthető borászatok támogatásával kapcsolatban. A harmadikat pedig a felcsúti önkormányzat által behúzott támogatás részleteinek a kiderítése érdekében. A bíróságok mindhárom ügyben, minden fokon a javunkra ítéltek.
Fontosnak tartod, hogy a továbbiakban is küzdhessünk a Magyarországi korrupció visszaszorításáért? Akkor kérjük, ajánld fel személyi jövedelemadód 1%-át a Transparency International Magyarország Alapítványnak (adószám: 18192744-2-41) az online adóbevallási felületen. A további támogatási lehetőségekről itt találsz információt.