• A hatalom ellenőrzése és a propaganda elleni harc, vagy ügyek képviselete és a mindennapi problémák megoldása?
• Hadházy Ákos és Jámbor András képviselők vitája ez.
• Mit tehet egy ellenzéki, amikor óriási infláció és reálbércsökkenés után sem rezdül meg a kormánypárt támogatottsága?

A héten a Partizánon, a 444 újságíróinak vendégszereplése mellett folytatódott a tavaly tavasszal elkezdett vita Hadházy Ákos és Jámbor András ellenzéki képviselők között.

link Forrás

Az első kört, ami a 444 stúdiójában zajlott 2022 áprilisában, itt lehet visszanézni:

link Forrás

Az akkori vita apropója (hogy részt vegyen-e az ellenzék a parlament alakuló ülésén, vagy sem) ma már kevésbé tűnik fontosnak, de a két képviselő markánsan eltérő elképzelései közötti különbségek azóta is foglalkoztatják az ellenzéki közvéleményt. Leginkább azért, mert olyan politikusokról van szó, akik látszanak is a nyilvánosság előtt, és akik egyértelműen állást foglalnak amellett, mit kellene tennie az ellenzéknek.

Hadházy Ákos koncepciója szerint a Fidesz propagandagépezete olyan hatással van az országra, hogy amíg azt nem sikerül legyőzni, addig nem is érdemes politikai programokat és ajánlatokat megfogalmazni az ellenzéknek, mert úgysem jut el az emberekhez, így pedig nem lehet tisztességes választásokról beszélni. Szerinte tömegtüntetésekre, ellenállásra és egységes fellépésre lenne szükség az ügyben - ezért szervez olyan akciókat, mint az MTVA előtti sátrazás és tüntetés.

A sokkal balosabb Jámbor András szerint ezzel szemben nem a propagandával kell foglalkozni, hanem képviselni kell a választóknak fontos ügyeket, és ezért dolgozni. Szerinte az ellenzéknek az eddigiektől eltérő tartalmú politikát kellene vinnie, és alapvetően megélhetési kérdésekben kell megoldási javaslatokat nyújtani. Ezért képviselte például a feltöltőkártyás áramvásárlók ügyét, vagy szerveztek akciókat a Szikra mozgalommal Fizessenek a gazdagok! címmel.

Ezekben a hetekben a Karmelitánál történt kordonbontások és könnygázas oszlatások miatt ismét téma lett, hogy mit kezdjen az ellenzék ebben a helyzetben. A vitát így azzal a kérdéssel kezdtük: ki érzi úgy egy év elteltével, hogy árnyalódott az álláspontja, és ki úgy, hogy még inkább megerősödött abban?

Támogat másokat, mert nem biztos, hogy az ő stratégiája jó

Jámbor András azt mondta, mára még kevésbé hisz a parlament hasznosságában, mint hivatalba lépésekor. Háromhetente elmond egy felszólalást, amire felkészül, a törvényalkotási bizottságban pedig szerinte el lehet kapni érdekes mondatokat, de a parlamentben való létet összességében inkább médiaeszköznek tartja. Be lehet kerülni a nyilvánosságba témákkal, a választóknak pedig vissza lehet tükrözni, hogy foglalkozik az ügyükkel.

Ő maga úgy érzi, nincs igazán éles ellentétben Hadházy Ákossal: az MTVA-tüntetésen és Karmelitánál tartott megmozdulásokon is részt vett ő maga is, azzal együtt is, hogy nem teljesen ért egyet azzal, hogy milyen céllal történik a kordonbontás. De éppen azért támogat más ellenzéki megmozdulásokat is, mert nem tudja, hogy a saját stratégiája 100 százalékban jó-e, vagy másnak van-e jobb koncepciója. Másokat is arra biztat, hogy legyenek szolidárisak az ellenzéki akciókkal.

Hadházy Ákos ugyanakkor azt mondja, nem változott a véleménye, sőt, az elmúlt hetek történései a Karmelitánál inkább megerősítették ebben. Ha nem állítjuk meg a hatalmat, akkor csak egy irányba tud menni, a demokráciából a diktatúra felé, közben újabb és újabb vonalakat lép át, mondta a képviselő.

A demokrácia látszata

Szerinte nem szabad fenntartani a demokrácia látszatát, és úgy bemenni most a köztévébe vendégnek, mintha ez valódi közmédia lenne. Szerinte ha már az ellenzék bemegy (őt magát nem hívják), akkor például azt kellene elmondani, hogy milyen hírek maradtak ki előző nap, vagy bemutatni Hatvanpuszta képét, vagy szociális problémákról beszélni, de asszisztálni nem érdemes, ahogy szerinte az LMP teszi. Neki most főleg az LMP-vel van vitája, akik szerinte a demokrácia látszatát tartják fenn a köztévés szerepléseikkel, amiért cserébe kényelmes kérdéseket kapnak. Hadházy szerint az, hogy a médiaügyben tüntetőknek eddig nem sikerült eredményt elérniük, nem azt jelenti, hogy nem fontos kérdés, hanem azt, hogy nem sikerült elég embert mobilizálni - a képviselő ilyenkor arra szokott utalni, hogy százezres tömegekre lenne szükség.

A hibrid rezsimekkel szembeni szakirodalom szerint nem úgy kezdődik az ellenállás, hogy egyből van 100 ezer tüntető - mondta Jámbor András. Ehhez előbb szerinte hitelességet kellene szereznie az ellenzéknek. Most viszont még egyértelmű a hitelességi deficit az ellenzék oldalán - ahhoz pedig, hogy a hatalom bármiféle kontrollját tudják gyakorolni, előbb azt kellene felépíteni. Szerinte ezt teszik az olyan kis lépésekkel, mint a szakszervezetekkel való együttműködés, vagy az, hogy energiahatékonysági támogatást adnak családoknak - ezzel viszont nem lehet az újságok címlapjára kerülni. Az ellenzéki választók viszont Jámbor András szerint arra vannak berendezkedve, hogy mindennap azt várják, hogy a következő lépéstől megdől az Orbán-rendszer.

Se erőforrás, se tudás

Egy évvel vagyunk a választás után, azóta megszorításokat vezettek be, elszabadult az infláció, csökkentek a reálbérek, fokozódott az elnyomás, a Fidesz népszerűsége közben meg sem rezdült - mi következik ebből az ellenzék számára, kérdeztük a résztvevőket.

Jámbor András szerint az ellenzék se intellektuálisan, se erőforrások szempontjából nem rendelkezik a kormány- vagy rendszerváltás képességével. Nincsenek erőforrások, nincs tudás.

Szerinte a 2006-os állapottal szemben, amikor az MSZP a 2006-os választási győzelem után megszorításokat vezetett be, és ezzel teljesen megfordult a politikai helyzet, most nincs egy olyan erős ellenzék, amihez a kormánypárttól elforduló szavazók csatlakozni tudnának. Még csak egységes történetet sem tud elmesélni az ellenzék arról, miért nőnek az árak, miért csökkennek a reálbérek - közben a kormánypártnak van ilyen története, amiben Brüsszelre fogják mindezt, és az látszik, hogy ez egyre inkább működik.

Hadházy szerint azért nem változott semmi, mert amíg a propagandagépezet működik, addig nem fog változni semmi. A pártok semmit sem tettek meg az elmúlt évben abból, amit javasolt, nem indítottak ellenállást, nem szerveződtek, nem volt megújulás, ugyanazok az arcok maradtak. Helyette olyan „blöffök” jöttek, mint az árnyékkormány, Hadházy szerint pedig a reménytelenségnél csak a hiú remények keltése a rosszabb.

Az orosz út

Hadházy azt mondja, ő maga gyakran tépelődik azon, miért nem sikerült, miért nem állnak ki nagyobb tömegek. Ő azzal magyarázza, hogy Oroszországban már régen túl vannak ezen, már az út végén járnak. Ott is voltak, akik ezt korábban felismerték, de nem sikerült a társadalmat mobilizálniuk. Nekünk annyi előnyünk van szerinte, hogy legalább látjuk, ez az út hova vezet.

Szerinte az időzítés kulcskérdés. Ha túl korán van egy tiltakozás, akkor még nem működik. 2012-ben már tüntettek Nagy-Navarro Balázs vezetésével az első közmédiás hírhamisítás után, de akkor ez még nem érdekelt sokakat. Ha pedig már túl későn történik meg egy tiltakozás, akkor az emberek már azt érzik, inkább alá kell merülni, és úgysem lehet semmit tenni. Szerinte a státusztörvénnyel éppen ezt akarja elérni a hatalom.

Mit gondolnak a vitáról, ami arról szól, hogy Karácsony Gergelynek hogyan kellene vezetni Budapestet: az ellenállás központjaként (ezt mondja például Gyurcsány Ferenc), vagy életben kell tartani a várost?

Hadházy szerint a volt miniszterelnöknek igaza van ebben az ügyben, de kérdés, hogy az igazságnak jót tesz-e, hogy éppen ő mondja. Szerinte a fővárosi vezetésnek látnia kellett volna, hogy felesleges abban reménykedni, hogy kegyes lesz a hatalom, ha kompromisszumokat kötnek. Hadházy szerint kevesebb alkuba kellett volna belemenni és bizonyos fideszes, és az ellenzéket is behálózó érdekcsoportokkal szemben erélyesebben kellett volna fellépni - ezzel együtt is úgy gondolja, hogy Karácsony szépen lavírozott egy nem egyszerű helyzetben.

Jámbor András szerint ma már általános vélemény, hogy a kormányzat üti a fővárost - de hogy ez a vélemény elterjedjen, ahhoz a főváros vezetésének először meg kellett próbálni együttműködni a kormánnyal, és meg kellett történnie annak, hogy ezt visszautasították. Ha Karácsony támadt volna először, az emberek nem így látnák a helyzetet. Szerinte ez stratégiai kérdés, és abból látszik, hogy egyelőre működik, hogy egy évvel az önkormányzati választás előtt a Fidesznek nincs egyértelmű jelöltje a főpolgármesteri posztra. Ugyanakkor ha valóban jól akarja vezetni a várost, a főpolgármesternek szüksége lesz további forrásokra.

Konfrontáció nem kell, ügyvéd száma igen

Mit üzennek azoknak, akik a következő hetekben tüntetéseken vesznek részt - milyen személyes kockázatokkal kell számolni, mi fér bele, és mi nem?

Jámbor András szerint a személyek elleni erőszak nem fér bele, arrébb tolni egy kordont viszont belefér. Azt javasolja mindenkinek, hogy gondolja át, mentálisan mennyit bír el - szerinte eddig szerencsére főleg olyan emberek kaptak könnygázt, akik ezt elbírják. Aki pedig tud egy jó ügyvédet, írja fel a telefonszámát filctollal a kezére.

Hadházy szerint nem az a lényeg, hogy a tüntetők fizikailag konfrontálódjanak a hatalommal, sőt: sokkal többet el lehet érni, ha csak leülnek a rendőrök elé akkor, ha kellően sokan vannak.

A témában Ács Dániel nemrég véleménycikket is közölt a 444-en, a Partizán élő adásában ez a cikk is szóba került.