Az MNB megkezdte a monetáris politika normalizációját, az irányadó kamat 18 százalékról 17 százalékra csökken, jelentette be a jegybank elnöke azt követően, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi kamatmeghatározó ülésén nem változtatott az alapkamat tavaly szeptember óta hatályos 13,0 százalékos szintjén, ugyanekkor tovább szűkítette a kamatfolyosót. A keddi döntés szerint a kamatfolyosó felső széle 20,5 százalékról 100 bázisponttal, 19,5 százalékra csökkent, az alsó szélét változatlanul 12,5 százalékon hagyta a testület. Az monetáris tanács döntésének bejelentése után erősödésnek indult a forint:
Matolcsy György keddi sajtótájékoztatóján kijelentette:
tetőzött, de továbbra is magas és közellenség az infláció.
Szerinte az infláció mindenkinek rossz, még annak is, aki azt hiszi, hogy nem annyira rossz. Korábban számos kritikával illette a kormány gazdaságpolitikáját a jegybank elnöke, most arról beszélt, hogy összhangba került a monetáris és a fiskális politika. A kiemelkedő magyar inflációt a laza költségvetési politika mellett az ársapkák is okozzák.
Matolcsy felszólította a kormányt, hogy mielőbb vezesse ki az ársapkákat.
Az utóbbi évek tanulsága egyrészt az, hogy az inflációnak nincs vége, ha pedig visszatér, veszélybe kerül a növekedés és a stabilitás, másrészt, hogy a jegybank önmagában nem tud sikeres harcot vívni az infláció ellen, szükség van a kormányra.
Matolcsy szerint ott volt magasabb az infláció, ahol gyenge volt a termelékenység és a versenyképesség.
Hozzátette: le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a költségvetés jól járhat az inflációval. Bár rövid távon nő az állam bevétele, de a megnövekedett kamatkiadásoknak nagyon nagy az ára. Matolcsy elmondta:
míg 2019-ben 900 milliárd forintnyi kamatkiadása volt a magyar költségvetésnek, addig idén már 2400 milliárd forint, jövőre pedig 2600 milliárd forintot.