Öt nőről nevezne el közterületeket a Fővárosi Önkormányzat

belföld
2023 május 23., 12:52

Öt nőről és egy férfiról nevezne el eddig névtelen közterületeket a Fővárosi Önkormányzat. A hat személy közül ötről még nem neveztek el közterületet Budapesten.

A VII. kerületi Dob utcában Janikovszky Éváról neveznének el egy parkot. Az írónő évtizedeken keresztül dolgozott az Ifjúsági (későbbi nevén Móra) Kiadónál, valamint több hetilapnak, folyóiratnak is küldött írásokat. Közel 30 könyvet írt élete során, műveit 35 nyelvre fordították le.

A XI. kerületben Nemes Nagy Ágnesről, Lakatos Gabrielláról, Kosáryné Réz Loláról és Madzsarné Jászi Alice-ről neveznének el közterületeket.

Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas költő, műfordító volt. A szocializmus évei alatt sokáig nem jelenhettek meg művei, ekkor elsősorban műfordítással és tanítással foglalkozott. Az 1970-es évektől a magyar irodalom meghatározó személyiségévé vált, az Egyesült Államokban is eltöltött négy hónapot egy írótáborban. Élete során számos díjat kapott, 1997-ben az izraeli államtól megkapta a „Yad Vashem" kitüntetést, amiért a holokauszt alatt saját biztonságát kockáztatva védte, bújtatta az üldözött zsidókat.

Lakatos Gabriella a 20. század egyik legjelentősebb magyar táncművésze volt. A Magyar Állami Operaházban az akkori balettrepertoár szinte összes főszerepét eltáncolta. Élete utolsó időszakában énekesnőként tevékenykedett, de a televízióban is sokat szerepelt. Művészetét Kossuth-díjjal ismerték el.

A Fővárosi Közgyűlés ülése a Városházán 2022. szeptember 28-án.
photo_camera A Fővárosi Közgyűlés ülése a Városházán 2022. szeptember 28-án. Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Kosáryné Réz Lola konzervatív feminista írónő, műfordító volt. Selmecbányán született, de az első világháború után Budapestre kellett menekülnie családjával. Fia, Domokos ismert történész lett. 92 évesen halt meg.

Madzsarné Jászi Alice táncpedagógus, a magyar gyógytorna megteremtője volt. Ménesi úti lakása a 20. század elején a budapesti értelmiségiek gyülekezőhelyeként lett ismert. Hitte, hogy a testet és a lelket együtt kell nevelni.

A XVII. kerületben egy férfiról, Ehmann Viktorról akarnak elnevezni egy teret. Ehmann a 19. században üzemeltette a Nagyitze vendéglőházat, mely Cinkota környékén meghatározó szerepet töltött be. Emellett ő parcelláztatta fel a környéket, ami után elkezdődött Sashalom község kiépülése.