Varga: Védelmi költségvetés lesz jövőre

Marad a rezsicsökkentés és sok pénz jut majd hadi kiadásokra, többek között ez derült ki csütörtök délután, amikor Varga Mihály vendégszereplésével tartottak kormányinfót.

Varga elmondta, hogy a költségvetés tervét már átadták a Költségvetési Tanácsnak, ami már véleményezte is azt. A miniszter említette a háborús időszak és a szankcióspolitika okozta bizonytalanságokat, majd elmondta, hogy a jövő évi költségvetés védelmi költségvetés", a cél eddig elért eredmények megvédése.

Ennek megfelelően több cél jut majd védelmi kiadásokra, megmaradnak a családi kedvezmények és a rezsitámogatás is, emellett megőrzik a nyugdíjak értékét és garantálják a 13. havi nyugdíj folyósítását is.

Elmondta azt is, hogy arra számít a kormány, hogy a háború jövőre is tartani fog, és ez érinteni fogja a magyar gazdaságot is. Emellett cél a fizikai biztonság erősítése is, a következő évben 1300 milliárd forint fölött lesz a honvédelmi alap tervezett kiadása. Ezzel a bruttó nemzeti össztermék 2 százaléka fölött lesz ez a kiadási csomag. Ezt nemcsak a háború, de a migráció és a határok védelme is indokolja Varga elmondása szerint.

Megmarad a rezsivédelmi alap is jövőre, fedezete az "extraprofitadókból és egyéb bevételekből származik", és elvárják, hogy azok a szektorok járuljanak hozzá az alaphoz, melyek extraprofitra tesznek szert. De egyben meg is kezdik majd a 2024-es évben e plusz terheknek a kivezetését.

A cél továbbra is az, hogy elkerüljék idén a gazdasági visszaesést: idén a kormány 1,5 százalékos növekedést, míg jövőre jóval magasabb, 4 százalék körüli növekedést várnak. Emellett 2,9 százalékos államháztartási hiányt várnak jövőre.

Varga az elhibázott brüsszeli szankciókat okolta a "megugrott" inflációért, jövőre hat százalékos célt jelölt meg. Arra nem tért ki, hogy miért nálunk van Európában a legmagasabb infláció.

A jövő évi költségvetésben 255 milliárd forint lesz félretéve rendkívüli tartalékként.

Nem a Bizottságnak

Gulyás Gergely kezdésnek az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásainak Magyarországra vonatkozó javaslataival kapcsolatban elmondta, hogy elutasítják azt a javaslatot, hogy 2023 végére szüntessék meg a rezsicsökkentés számos elemét. Ugyanígy nem merült fel az sem, hogy csak szociális alapon járjon a rezsicsökkentés.

A miniszter beszélt arról is, hogy az uniós forrásokról szóló eljárást Magyarország szeretné minél előbb lezárni, és júniusban már számlákat tervezünk küldeni Brüsszelbe.

A fideszes médiából kérdezték Gulyást arról a sajtóhírről, hogy felmerült, nem kéne Magyarországnak adni az EU soros elnöki posztját 2024-ben, amivel kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy ezzel kapcsolatban egy határozattervezet van az Európai Parlament előtt, de a parlamentnek ilyen hatásköre nincs, következménye ennek nagyjából annyi, mintha az azeri parlament döntene hasonlóan. De nem akarja az azeri parlamentet megsérteni azzal, hogy az Európai Parlamenttel hasonlítja össze, tette hozzá Gulyás.

Varga szerint nem lenne pontosabb a költségvetési terv, ha ezt nem fél évvel az év vége előtt készítenék el, hanem mondjuk valamikor ősszel. Elmondta azt is, hogy számítanak arra, hogy meg fognak érkezni az EU-s források, ezeket be is építették a költségvetési tervekbe. Nincs b-terv, tette hozzá Varga. Arra az újságírói kérdésre, hogy megszorításokra akkor nem készül a kormány, a miniszter elmondta, hogy magát a szót sem ismerik.

Árstopok érdemi kivezetéséhez az infláció leszorítása kell, mondta el Varga, nem említve a számos szakértői véleményt (például az MNB-ből), mely szerint az árstopok miatt is ennyire rekordmagas a magyar infláció.

Pedagógusbérekkel kapcsolatos kérdésre Gulyás az EU-s pénzekről kezdett el szokás szerint beszélni, amíg az nem jön meg, addig jövőre az infláció fölött, majd pedig évről évre 10 százalék fölött emelik majd a béreket. Emellett a leginkább leszakadt térségekben többletbéremelést adnának a tanároknak, ennek részletei még kidolgozás alatt állnak.

Varga elmondása szerint oktatásban is jelentős növekedés lesz jövőre, 3400 milliárd forintot szánnak a területre, a bérekre ebből 1200 milliárd forint megy el. Ehhez kellenének az uniós források még, hogy nagyot emelkedhessen a tanárok bére a miniszter elmondása szerint. Kérdésre elmondta azt is, hogy lesz pénz az EU-s kutatási projektek és az Erasmus pótlófinanszírozására is, ha ezek a pénzek tényleg nem érkeznének meg az EU-ból.

Varga kérdésre megerősítette, hogy a magyar kormány legfontosabb célja, hogy elkerüljék idén a recessziót, és sok függ a külső tényezőktől, de a magyar gazdaság fundamentumai szerinte erősek, és ez okot ad az optimizmusra, azaz az 1,5 százalékos várt növekedésre.

Varga elmondta azt is, hogy az infláció letörésében a jegybanknak van a legtöbb eszköze, és Matolcsy György kritikus megjegyzéseit 2021 ősze óta lehet hallani, ezekben sok újdonságot nem lát. Van havi fóruma, hogy ezekről beszéljenek, ezért a sajtón keresztül nem lenne szerencsés üzengetni neki.

Kiderült az is, hogy 385 forint/eurós árfolyammal számolt a jövő évre a kormány, és Varga megerősítette ismét, hogy jövőre tényleg elkezdik kivezetni az extraprofitadókat a legfontosabb szektorokból (bankok, energia, gyógyszeripar).

Felmerült az is, hogy mi történt a debreceni vakcinagyárral, aminek már elvben működnie kéne, de nem sokat tudni erről. Varga a háborús szankciókat okolta a csúszásért, míg Gulyás hozzátette, hogy kérdés, hogy mit fognak ott gyártani, hiszen koronavírus elleni oltóanyagot már nem érdemes.

Arra a kérdésre, hogy tudja-e a kormány, hogy a szabadon engedett külföldi embercsempészek közül hányan és melyik irányba hagyták el az országot, Gulyás elmondta, hogy nem tudják, de reméli, hogy a hazájuk felé indultak el.

Az EU-s pénzekkel kapcsolatos sokadik kérdésre Gulyás ismét azt válaszolta, hogy ezek a pénzek nekünk „járnak”, és a kérdés, hogy Brüsszel mikor „kegyeskedik” ennek eleget tenni. Szerinte amit kellett, azt teljesítette Magyarország, ezért júniusban küldik az első számlákat, és három hónapon belül várják a pénzt.