Putyin felmondta az európai haderők korlátozásáról szóló szerződést

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződést (CFE) hivatalosan felmondó törvényt - írja a Medúza.

Az eredeti szerződést 1990. november 19-én írta alá a NATO és a Varsói Szerződés valamennyi tagállama, és ezzel korlátozásokat vezettek be a hagyományos fegyverek és harci eszközök mennyiségére vonatkozóan. A megállapodás 1992 novemberében, a Szovjetunió felbomlása után lépett hatályba, és kiterjedt az Atlanti-óceántól az Urál-hegységig. A lényege röviden az volt, hogy az egyes blokkok, és azon belül az egyes országok garanciát adtak arra, hogy jelentik, mennyit tartanak készleten harckocsiból (blokkonként 40 ezer), páncélozott harcjárműből (60 ezer), nagyobb tüzérségi egységekből (40 ezer), harci helikopterből (4 ezer) és harci repülőből (13 600).

A hidegháború utáni együttműködés nem tartott sokáig, illetve gyorsan megváltoztak a körülmények. Hogy mást ne mondjunk, a Varsói Szerződés több tagja - például Magyarország is - átigazolt a másik blokkba, a NATO-hoz. A Medúza részletes háttércikke szerint a problémát az jelentette, hogy mire a szerződés aktualizálása napirendre került, Moszkva olyan lépéseket tett, amelyekre válaszul a nyugati hatalmak feltételekhez kötötték a módosítások ratifikálását. A csecsen háborúk alatt még az orosz igények szerint módosították a szerződést, de 1999-ben már Moldova és Georgia/Grúzia is azt mondta, hogy csak akkor írják alá, ha az orosz csapatok kivonulnak a területükről. A nyugati hatalmak is kötötték az ebet a karóhoz, és csak három ország fogadta el az oroszok által kezdeményezett, 1999-es módosítást: Fehéroroszország, Kazahsztán és Ukrajna.

Elutasították ezeket a változtatásokat a 2004-ben belépő új NATO-tagállamok is, ami oda vezetett, hogy Oroszország 2007 júliusában felfüggesztette részvételét a CFE-szerződésben, 2015 márciusában pedig bejelentette, hogy megszünteti részvételét a közös tanácsadói csoportban is.

2022. február 2-án az El País arról számolt be, hogy az Egyesült Államok és a NATO felajánlotta Oroszországnak, hogy visszatér a szerződés betartásához, válaszul az orosz fél „kölcsönös biztonsági garanciákra” vonatkozó javaslataira. A Nyugat kész volt információt cserélni az erők méretéről és telepítéséről, de a CFE-szerződés megújításának egyik feltétele az orosz csapatok kivonása volt Ukrajnából, Grúziából és Moldovából. A Kreml nem kommentálta az értesülést, hanem három héttel később lerohanta Ukrajnát.

Ezek alapján inkább szimbolikus lépés, hogy Oroszország kilép a szerződésből. Pavel Podvig, az ENSZ Leszerelési Bizottságának vezető kutatója szerint már az Oroszországnak megfelelő 1999-es isztambuli megállapodás hatályba lépésére sem volt esély, a jelenlegi helyzetben pedig még távolabb vagyunk egy új európai fegyverkorlátozási megállapodástól. Ha erre egyszer sor kerül, akkor az más lesz, mint a CFE volt, de az ott megtanult leckéket nem szabad elfelejteni.