Egy kínai–amerikai háború „rettenetes sorscsapás lenne” az egész világnak – mondta egy szingapúri nemzetközi biztonsági fórumon Li Sang-fu kínai védelmi miniszter. Li tábornokot még márciusban nevezték ki, de ez volt az első komoly, a nemzetközi közösséghez címzett beszéde.
A miniszter a külsőségeket illetően is megadta a módját a nemzetközi debütálásnak: egyenruhában volt, és katonai tisztelgéssel köszöntötte diplomatákból álló hallgatóságát:
A beszédében „hidegháborús mentalitással” vádolta az Egyesült Államokat, és azt mondta, Amerika „jelentősen fokozza a biztonsági kockázatokat”. De beszélt arról is, hogy a világ elég nagy, így az USA és Kína, a két szuperhatalom megtalálhatja a közös nevezőt.
Li kinevezése eleve kódolta a feszültségek fokozódását, a tábornok ellen az Egyesült Államok ugyanis még 2018-ban személyes szankciókat vetett ki, miután Kína nevében ő vásárolt harci repülőgépeket Oroszországtól.
A hét végén történtekre célozva Li azt mondta, Kína nem fogja hagyni, hogy az USA és szövetségesei tengeri járőrözése „ürügyet teremtsen a tengeri forgalom feletti hegemónia megteremtésére”. Újságírói kérdésre ehhez annyit tett hozzá, hogy a Tajvani-szorosban csak régión kívüli országok keltenek feszültséget.
Az amerikai haditengerészet szombaton adott ki közleményt arról, hogy egy kínai romboló „nem biztonságos módon” közelített meg egy amerikai csatahajóból és kanadai hajókból álló, a Tajvani-szoros nemzetközi vizein áthaladó egységet. Kína reakciója az volt, hogy a két ország „szándékosan kelt veszélyhelyzetet”. Az USA és Kanada reakciója erre az volt, hogy ők ott hajóztak, ahol a nemzetközi jog azt lehetővé teszi.
A konferencián részt vevő Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kritizálta Kínát, amiért nem hajlandó tárgyalni katonai kérdésekről. (A két miniszter az eseményen röviden találkozott, de ez csak udvariassági köszöntés volt, érdemi megbeszélések nélkül.) Egy kínai delegátus név nélkül ezt nyilatkozta, a Lire kivetett szankciók feloldása a közvetlen tárgyalások alapfeltétele.
(via BBC)