A klímaváltozás a bőrrák kockázatát is növeli

A 21. század első másfél évtizedében 2001-2014 között 50 százalékkal nőtt a bőr nem festékes típusú rosszindulatú daganatainak előfordulása, a veszélyesebb festékes bőrrák, a melanóma előfordulása pedig megduplázódott, írja friss elemzésében a Másfél fok klímaszaklap. Hogy miért? A válasz összetett.

Részben a klímaváltozás hatásai miatt:

• a megfigyelések szerint az elmúlt négy évtizedben Európában csökkent az átlagos felhőborítottság, ezzel összhangban növekedett a napsütéses órák száma;
• a meleg időben több időt töltünk a szabadban, és egyre korábban váltunk könnyű, a test kisebb részét takaró ruházatra.

Másrészt viszont a klíma védelmében tett lépések is növelhetik a bőrrák kockázatát. Örvendetes tény, hogy Európa-szerte nagyot javult a levegő minősége, ám a kevésbé szennyezett levegő hatására növekszik a minket elérő káros UV-sugárzás mértéke. Kelet-Európában 1979-2015 között évtizedenként 5-8 százalékos volt a növekedés a levegő tisztulásával.

A korábbi levegőszennyezés hatására elvékonyodott ózonréteg is nagyban hozzájárult az elmúlt évtizedekben a bőrrákos betegségek terjedéséhez. És bár az ózonréteg most már regenerálódni kezdett, teljesen csak az évszázad végére állhat helyre. A regeneráció jelenlegi mértéke nem ellensúlyozza az UV-sugárzás egyéb hatások miatti növekedését.

Mindez komoly egészségügyi kockázatot jelent. A melanóma túlélési esélyei ugyan sokat javultak az elmúlt évtizedekben a korai felismeréssel és a szűrések elterjedésével, de még így is évi húszezer európai áldozatot szed a melanóma.