Nem számít rongálásnak a repedező járdák kiszínezése a Fővárosi Törvényszék végzése szerint

Jogerős végzés mondta ki, hogy véleménynyilvánításnak és nem rongálásnak számít repedező járdák kiszínezése, olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közleményében. A járdaszínezésnek nem volt társadalmi veszélyessége, ezért egy kutyapárti passzivista ellen indított szabálysértési eljárást a Fővárosi Törvényszék most megszüntette. A szólásszabadságperben az alapjogával élő nőt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.

A jogerős végzés indoklása elsősorban a 2019-es alkotmánybírósági határozatra épül, amely kimondja, hogy egy büntető- vagy szabálysértési ügy megítélésénél mindenképpen meg kell vizsgálni azt, hogy a cselekmény vajon védett alapjoggyakorlásnak minősül-e. A politikai véleménynyilvánítást és a tágabban vett véleménynyilvánítási szabadságot az Alaptörvény is védi.

Azt írják, a mostani jogerős végzés lépésről lépésre levezeti, hogy miért nem tekinthető szabálysértésnek, ha kritikai céllal járdákat festenek négyszínűre. A bíróság kiemelte, hogy

„az érintett járdaszakasz befestése nem okozott maradandó állagsérelmet az érintett felületen, és objektív módon is alkalmas volt az üzenet közvetítésére”.„Példaszerű döntés született. Az pedig különösen méltányolandó, hogy a bíróság szabálysértési ügynél alapjogi szempontokat érvényesít. Az utóbbi időszakban a kormányplakátok átragasztása ügyében hozott döntésekből feltűnően hiányzott a cselekmények alkotmányos szempontú vizsgálata, ami aggasztó a polgárok, különösen a véleménynyilvánítási szabadságukkal élni kívánók számára. Bízunk benne, hogy ez a veszélyes tendencia meg fog fordulni ennek a határozatnak a hatására is” – mondta Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.