Novak Djoković megnyerte 23. Grand Slam tornáját is

sport
2023 június 11., 16:25

Novak Djoković fölényes győzelmet aratott a norvég Casper Ruuddal szemben a francia nyílt nemzetközi teniszbajnokság, vagyis a Roland Garros döntőjében. Ez volt a szerb bajnok 23. győzelme Grand Slam-tornán. Soha más nem nyert ennyit a teniszvilág legrangosabb viadalai közül, még olyan korszakos zsenik se, mint Roger Federer vagy Rafael Nadal, hogy a régi idők nagyjairól, Boris Beckerről, Ivan Lendlről, Joe McEnroe-ról vagy Jimmy Connorsról ne is beszéljünk.

Novak Djoković a Roland Garros döntőjében.
photo_camera Novak Djoković a Roland Garros döntőjében. Fotó: THOMAS SAMSON/AFP

Erős érv lesz ez mellette a vitában, hogy ki is a világ valaha élt legnagyobb férfi teniszezője. Pláne, hogy Djoković a koronavírus-világjárvány idején, amikor élete formájában volt, több Grand Slam-diadalt is kihagyott inkább, minthogy beoltsa magát a koronavírus ellen. A rekord végül így is összejött, még ha pár év késéssel is:

Francia Nyílt Nemzetközi Teniszbajnokság, férfi egyes döntő:

Novak Djoković (SRB) - Casper Ruud (NOR) 3:0 (7:6 [7:1], 6:3, 7:5)

Djoković 1987. május 22-én született az akkor még jugoszláviai Belgrádban. Profi karrierjét 2003-ban, 16 éves korában kezdte, pont akkor, amikor igazáb beindult a sportág két óriása, a rendkívül elegáns és fineszes játékáról ismert Roger Federer, és a hiperatletikus Rafael Nadal karrierje, akikről akkor úgy tűnt, hogy hosszú évekre meghatározák majd a sportot. Közéjük sikerült felnőnie az évtized végére Djokovićnak, aki előbb vetélytársuk, majd egyenrangú partnerük lett, hogy végül mostanra valamennyiüket megelőzze.

Közben kissé megváltozott személyes karaktere. Az eleinte állandóan viccelődő, világsztár riválisait kifigurázó mókamester egyre gyakrabban vetemedett politikai állásfoglalásokra, és hát nem éppen vitathatatlan értékek mentén. A világjárvány alatt oltásellenességével, máskülönben a szerb szélsőjobboldalhoz való vonzódásával okozott botrányt, például rendszeresen kürtöli világgá, hogy Koszovó - ami nagyjából hatszáz éve, nagyjából száz évig volt a szerb birodalom része, hogy aztán több évszázadon át a török birodalomhoz tartozzon, ahol évszázadok óta elenyésző számban élnek csak szerbek, és amely a kétezres évek elején háborúban vívta ki függetlenségét - Szerbia része kell legyen. De sportolói nagyságát még ezen megkérdőjelezhető politikai megnyilvánulásai se vonhatják kétségbe.